Az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred 2022. május 21-én, szombaton kitárja a Pálffy Miklós laktanya kapuit a honvédelem iránt érdeklődők előtt. A szervezők 9:00-14:00 óra között színes és tartalmas programokkal várják a látogatókat az ingyenes eseményen.

Bár a programok döntő többsége állandó, két Nyílt Nap sosem lehet egyforma. Idén nem csak a földön, hanem a levegőben is zajlani fognak a bemutatók. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnak köszönhetően egy Airbus H145M többcélú katonai helikopterből végrehajtott ejtőernyős ugrás is a kiemelt programok részét képezi, és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis JAS 39 GRIPEN típusú vadászrepülőgépei is tiszteletüket fogják tenni a Pálffy Miklós laktanya felett.

A rendezvény programja

09:00 Megnyitó, ünnepélyes zászlófelvonás, díszlövés egy 85 mm-es légvédelmi löveggel
10:00 Tata Helyőrség Zenekar koncertje
11:00 Dinamikus harcászati bemutató az ezred katonáinak részvételével és GRIPEN áthúzással
12:00 Ejtőernyős ugrás és helikopter bemutató
12:30 Várakozni Tilos zenekar koncertje
13:30 Technikai eszközök látványos elvonulása
14:00 Zászlólevonás

Forrás: www.facebook.com/raketaezred

Miután Koreában elcsendesedtek a fegyverek, az Egyesült Államok a világ azon országaira összpontosított, ahol a kommunizmus kezdett szárba szökni. Így vált Ázsia egy titkos háború hadszínterévé, s került az Egyesült Államok és a CIA figyelmének középpontjába Indonézia és Tibet.

Lockheed U-2:

1957-ben Amerika-barát elnök nyerte meg a Fülöp-szigeteki választást Diosdado Macapagal személyében, így az Eisenhower amerikai elnök vezette kabinet inkább Indonéziának szentelt időt, ahol Sukarno elnök elindította az úgynevezett irányított demokráciát. Sukarno úgy gondolta, a nyugati vezetési minta nem felel meg országa számára, és Kína, valamint a Szovjetunió felé kezdett közeledni. Korábban zavargások törtek ki, és nemzetiségi problémák is nehezítették az indonéz elnök helyzetét, ezért 1957. szeptember 25-én Eisenhower engedélyt adott a CIA-nak, hogy minden eshetőséget vegyen számba az ellenzék támogatására. A hadsereg és a politikai vezetők egy része 1958-ban Szumátra szigetén forradalmi kormányt alakított. Erre Sukarno válaszul légi és tengeri blokád alá vonta Szumátra és Celebesz szigetét. Miután a CIA a kezdetektől benne volt a felkelés támogatásában, a kormányerők folyamatos megfigyelése céljából a Japánban állomásozó U–2-es különítményt áthelyezték a Fülöp-szigetekre. Hogy ne kelljen az elkészült fényképeket „utaztatni”, egy fotókiértékelő csapat mellett egy előhívó labor is áttelepült a Clark légibázisra.

A koreai háború idején a szovjetek Tu-4-es (az amerikai B-29-es bombázó szovjet változata) gépeket telepítettek északon Gyikszon település mellé, amely a Tajmir-félsziget északnyugati csúcsán, a Jeges-tengerhez tartozó Kara-tenger partján található. Félve egy esetleges egyirányú nukleáris csapástól, az amerikai legfelsőbb vezetés tudni szerette volna, hogy a hasonló fekvésű Ferenc József-földön a szovjetek létesítettek-e vagy terveznek-e repülőteret kiépíteni nagy távolságú bombázógépek fogadására.

Boeing RB-50E (forrás USAF):

1956 nyarán a Németországban települő U-2-es különítmény több mélységi berepülést hajtott végre a keleti blokk, köztük Magyarország és a Szovjetunió felett, egy esetben pedig egészen Moszkváig is elrepült az egyik Lockheed gép. Miután az amerikai vezetés előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjetek látják és követni tudják a földről az U-2-est, az elnök végül leállította a felderítő repüléseket, de a gépek ekkor még Európában maradtak.

A Lockheed U-2-es gépe (fotó Luckheed Martin):

Egy repülőgép, főleg ha nagy és lassú, annak egyik legnagyobb fenyegetése a földről érkező, föld-levegő rakéták jelentik, azon belül is, az egyszerű kezelhetőségű, hordozható légvédelmi rakétarendszerek, amelyekkel szembeni védelem, kiemelkedően fontos. 

2021 augusztusában a Magyar Honvédség szállító repülőgép flottájának két Airbus A319-es gépe indult el Afganisztánba, hogy segítse a NATO kimenekítést. Erről most nem mélyebben írva, csupán megemlítve, de azt még hozzátéve, hogy a gépek egy igen veszélyes zónában teljesítettek több feladatot. Azt is fontos megemlíteni, hogy a gépek semmilyen önvédelmi rendszerrel nem rendelkeztek, ennek apropója abból adódik, hogy ezen gépek a civil szférából érkeztek, így logikusan nem volt önvédelmi jelző vagy ellen tevékenységi rendszer gyárilag beépítve.

Érzékelők és ellen tevékenység egy podban egy szélestörzsű gépen:

Húsz évvel ezelőtt, 2001. december 28-án mutatták be A Sólyom Végveszélyben (Black Hawk Down) című filmet az Egyesült Államokban, mely az 1993. október 3–4. között, Szomáliában lezajlott Mogadishu-i csata történetét dolgozta fel. A film Mark Bowden azonos című – nálunk magyarul, Mogadishu ügy – könyve alapján készült el.

Sok történet és visszaemlékezés íródott a filmről és az 1993-as eseményről az elmúlt években. Jelen bejegyzésben, most elsősorban, néhány veterán elbeszélései alapján, a film és a valóság közötti különbségekről és párhuzamokról lesz szó.

1993. augusztus 26-án érkezett meg Afrikába egy vegyes amerikai, úgynevezett Task Force Ranger erő, melyek között volt a 1-160th Special Operations Aviation Regiment tizenhat darab helikoptere, MH-60 Black Hawk és AH/MH-6 Little Bird típusú gépekkel. Illetve a szárazföldi erők 75th Ranger Regiment (ezred) és a 1st Special Forces Operational Detachment-Delta egy-egy százada. Feladatuk az volt, hogy elfogják Mohamed Farrah Aidid szomáliai hadurat, akit az ENSZ csapatok elleni támadások miatt „köröztek”. 

AH/MH-6 Little Bird típusú helikopterek a film forgatás idején:

2021. december 17-én jelentette be a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos, hogy IRIS-T típusú, kis hatótávolságú légiharc rakétákat vásárol Gripen harci repülőgépei számára a Magyar Honvédség, a gyártó német Diehl cégtől. A Magyar Honvédség eddig AIM-9 Sidewinder típusú rakétát használt, a kis hatótávolság kategóriában. 

Az IRIS-T rakéta makettje a kecskeméti repülőnapon kiállított egyik magyar Gripenen:

Nálunk az eddig rendszeresített kis hatótávolságú légiharc rakéta, az amerikai Raytheon által gyártott Sidewinder rakéta AIM-9L változata. Ez a változat bár a 70-es évek terméke és sikeresen alkalmazták a Falkland-i háborúban, de az idő előrehaladtával elavulttá vált. Annak ellenére, hogy az amerikai gyártó újabb és modernebb változattal állt elő, de mivel több ezer darab állt készleten az európai légierőknél a régebbi L változatból, ezért a német DIEHL céget bízták meg a korszerűsítéssel, mivel ez a cég licenszbe is gyártotta a rakétát. Végül így lett a rakéta neve AIM-9L/I-1, amiből Magyarország is vásárolt, tehát "használtan", a Gripen 2006-os rendszeresítésével. Az L változat hibája, hogy csak a szárny törővégén hordozhatják a magyar gépek, mert a rakétában nincs hűtőgáz a infrakereső fej hűtésére. A Cseh Légierő a modernebb AIM-9M verziót vásárolta meg és újonnan saját Gripen flottájához.  

Magyar Gripen a baltikumi légi rendészet keretében lerendelt riasztás során gurul ki a felszálláshoz. A szárny végein látható a Sidewinder rakéta:

A kecskeméti repülőnapon kiállított magyar Gripen-re nemcsak az IRIS-T, hanem a francia MBDA cég METEOR típusú rakétájának a makettje is felkerült. Jogos hát a kérdés...ez lesz a következő?

IRIS-T:

A belső függesztőre felkerült az AMRAAM rakéta is:

Amit a rakétáról tudni érdemes. A német DIEHL cég IRIS-T (Infrared Imaging System-Tail/thrust Vector Controlled) típusú, rövid hatótávú, infravörös vezérlésű, levegő-levegő rakétája. Az európai fejlesztésű fegyver, az amerikai AIM-9 Sidewinder váltására készült. A rakétafejben egy nagy felbontású infravörös érzékelő található, széles látómezővel, amely lehetővé teszi a közeli és nagyon közeli tartományokban való légi alkalmazást. A célt képes a hordozó jármű radarjával vagy a pilóta sisakcélzóján keresztül bemérni. Kiváló EMC (elektromágneses összeférhetőség) ellenállóképesség, amely a modern vakító lézerekre is kiterjed. 

Ezzel párhuzamosan a tolóerő vektorvezérlés páratlan manőverezhetőséget biztosít, lehetővé téve az indító légi jármű mögötti célok leküzdésére, továbbá van mód az indítás után kiadni a megsemmisítendő célt a rakétának. De egy másik gépről is lehet célt adni indítás után. 

2016-ban a Norvég Légierő földi célok ellen is tesztelte a rakétát, a gyártó szerint sikeresen. 

IRIS-T makett a kecskeméti repülőnapon kiállítva, a német DIEHL cég standjánál:

Hetven évvel ezelőtt, 1951. november 19-én délelőtt 11 órakor az Egyesült Államok légierejének 6026-os oldalszámú C–47-es kétmotoros szállító repülőgépe felszállt a németországi Erding bázisról, és elindult Jugoszlávia fővárosa, Belgrád irányába.A Dakota azon a napon végül a magyarországi pápai repülőtéren szállt le vadászkísérettel. Az eddig ismert kalandos, mondhatni filmszerű történetet most elsők között amerikai forrásokból feldolgozva lehet olvasni.

C-47-es amerikai színekben - fotó: USAF

CENTRAL HAWK 2021 néven magyar és brit kétoldalú repülő harcászati gyakorlatot hajtottak végre a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Repülőbázison. A magyar alakulat JAS 39 Gripen típusú gépei mellett, a Brit Királyi Légierő BAE Systems Hawk T1 típusú oktató gépei, a RAF 100. századából vettek részt a gyakorlaton. Bár sajtónap volt tervezve, ennek ellenére a kerítés melletti egy külön nap beiktatása utólag jó döntésnek bizonyult.  

A RAF 100. század Hawk gépei fényes fekete színben pompáztak. Ami még feltűnő elsőre, a kalóz jelvény a függőleges vezérsíkon. De erről majd később:

A 39-es oldalszámú Gripen érkezik vissza a délelőtti repülésről:

Negyvenöt évvel ezelőtt, 1976. október 21-én, rendszerbe állításhoz kapcsolódó éleslövészet keretében lőtt első alkalommal a Magyar Néphadsereg 7. önálló kivonuló légvédelmi tüzérezrede (MN 9351, Keszthely) a 2K12-es Kub (NATO-kódja: SA–6 Gainful) közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétarendszerrel. Az alakulat a rábízott feladatot a Szovjetunió asuluki lőterén kiváló eredménnyel teljesítette.