Csehországban a Strakonice-i 25. Légvédelmi Rakétaezred VSHORAD (Very Short Range Air Defence – közeli hatótávolságú légvédelem) éleslövészetet hajtott végre a Karlovy Vary melletti Hradiště lőtéren. A hordozható kis hatómagasságú Sztrela-2-es mellett, a svéd fejlesztésű RBS 70-el is lőttek. Az előbbi technikák mellett ezen kívül, az MT-LB kétéltű lánctalpas alvázra szerelt Sztrela-10-es csapatlégvédelmi rakéta komplexummal lőttek utoljára Csehországban. A 80-as években beszerzett fegyverrendszerrel és több alkalommal modernizált technikával majd 30 rakétát lőttek el a két nap során. Összességében pedig a három rendszerrel majd 80 rakétát indítottak el a célpontokra. 

A jelenlegi COVID helyzetben a szerencsés együttállásnak köszönhetően, a ki és a hazautazás zökkenőmentesen sikeredett.

Sztrela-2 dupla salvo indítás Tátra jármű platójáról: 

A távoli cél imitátor, FLG 5000 világító gránát:

A lövészeti napok során esti órákban, már naplemente utáni fényekben lévő éles lövészet is végrehajtásra került. A Sztrela-2-esek itt szintén a Tátra platójáról indítottak. A sötétben az első rakéta menethajtóműve megvilágítja a környezetet, jól látszik a második rakéta, amelyik már elhagyta az indítócsövet:

A következő képkockán a második rakéta menet hajtóműve elindítja a rakétát a célra 430 m/s sebességgel:

A második Tátra járműről indítanak rakétát:

A rakéta itt szépen bevilágítja a környezetét, látszik az első indítások járművének sziluettje:

A második jármű, a második Sztrela indítása során...az indító rakéta fokozat ami kiveti a rakétát a csőből, szépen kivehető a fotón:

És itt már a menethajtómű viszi előre a célra:

A rakéta közeledik célt imitáló világító gránátra:

A lövészetek videó formátumban:

A RETIA cég RACCOS nevű mobil automatizált parancsnoki és irányítórendszer a földi légvédelemhez. A beérkező cél adatokat kiértékeli és továbbítja a légvédelem felé:

Sztrela-10 (S-10M2D) csapat légvédelmi rakéta komplexum, 1976-ban került rendszeresítésre, NATO kódja, SA-13 Gopher. MT-LB kétéltű lánctalpas alvázon:

Az egykori Csehszlovákiában összesen 44 db Sztrela-10-es került rendszeresítésre, a harckocsi és gépesített lövészezredeknél 1983-1988 között. 2020-ra már csak 16 db maradt, ezekből 8 lett modernizálva az évek során:

Díszített MT-LB jármű. Jobb oldalt a 252. Légvédelmi Rakétaosztály címere látható. Egy cseh forumon olvastam, hogy a címerben a kék az eget jelölik, a piros mint ék alakú rakéta szimbólum és a fehér (világos) sakk bábú pedig azt jelképezi, hogy a játékban mindig az kezd aki a világossal van, tehát a légvédelem szempontjából a kezdeményezés kritikus:

A Sztrela-10-es indító szerkezete hátradöntve, középen a rádió távmérő antennája látszik:

A Sztrela-10-es 4 db tartalék rakétát tud szállítani, ezeket kézi erővel lehet az indító toronyra felrakni:

A sofőr és parancsnoki állás:

Lövészetre készen:

A 10-es és a Sztrela-2-es tároló-indító konténerei:

A konténert két ember helyezi fel:

Itt jól látható a jármű alacsony profilja és az indító mechanizmus:

Itt már tűz helyzetben:

Indítás a célra:

Már másik szögből, másik indítás...jól látható a konténereket tartó állvány hátulról előre emelkedik fel:

Sztrela-2-es raj indul a lőtérre:

Jobb oldalt az RBS 70-es rakéta konténerei láthatóak, középen pedig a Sztrela-2-esek:

Az egyik raj lábon érkezik:

Középen a rajparancsnok egy rádión keresztül kapja a célokról az információkat:

Dupla indítás:

Itt a Tátra platójáról indítanak:

A földön lévő célra is lőttek:

Mayer Zoltán segített kicsit mélyebben megérteni a Sztrela-2-es technikát. Itthon 1976-1990 között az MN 8677 alakulat – 22. gépkocsizó lövészezred – Pécs helyőrség, önjáró légvédelmi rakéta ütegénél volt, először Sztrela-1-es szakaszparancsnok, majd amikor rendszerbe állt a Sztrela-2 önálló szakaszként, akkor átkerült Sztrela-2-es szakaszparancsnoknak. Ő így emlékszik vissza:

Én szerettem a Sztrela-2-est. Amikor 1978-ban indult a rendszer visszarendeltek minket Nagyorosziba a Csapatlégvédelmi Kiképzőközpontba, ott a Sztrela-1 után újra oktatták a Sztrela-2-est. Rendszerbe állt az országban, a gépkocsizó lövészezredekben, századonként volt egy UAZ-469B átalakítva Sztrela-2-es rajnak. Volt egy rajparancsnok aki szintén légvédelmi lövész volt, tehát tudta kezelni a 2-est, volt még egy légvédelmi lövész, és volt egy UAZ sofőr, ez volt egy raj. Ez volt rendszerben minden gépesített lövész ezrednél. 

Sztrela-2-es éleslövészet ha volt ezred gyakorlat ott mindig lőttek, amúgy évente mindig volt, külön Sztrela lövészet. A 2-es lövészet Drégelypalánkon lett végrehajtva a Sztrela-1-el pedig Karcag-Tilalmas pusztán lőttek

Sokan vagoníroztak, mi szerencsére meg tudtuk oldani hogy lábon mentünk lövészetre, bár 240 km-re volt. Egy UAZ-t vittünk, és egy Csepelt az egyéb felszerelésnek. Évente kettő-három lövészetet hajtottunk végre. 

Nagyorosziban két cél fajtára lőttünk. A végén már háromra. Egyszer volt egy úgynevezett helikopter cél, ami gyakorlatilag egy álló cél. Egy harckocsi atrapot emeltek fel úgy 10 méter magasba, és a közepében volt egy csillagszóró. Mivel hőérzékelő a rakéta így pedig arra ment rá. Nagy sebességű cél imitálására BM-13-as által kilőtt célra lőttünk. Volt még a Meteor típusú modell repülő és azt kellett lelőni.

PAJZS-79 gyakorlaton éjszakai lövészeten világító bombát kellett lelőni, amely során egy 120 mm-es aknavetővel fellőttek egy világító gránátot.

Mayer Zoltán szép emlékként gondol vissza azokra az időkre és az eredményekre. 

Életemben egyszer volt egy jó lövészetem a többi mind kiváló volt. 98%-os találati valószínűsége van a technikának ha nincsen zavaró körülmény. Mondjuk abba az esetben ha aktív zavarást alkalmaz a gép, pl. infracsapdákat használ. Mivel az magnézium annak magasabb az égés hője és egyből átáll arra a rakéta. A másik lehetőség volt, hogy ha a pilóta egyből észrevette, hogy rakétát indítottunk rá, akkor nap irányba fordult, ugye a Napnak nagyobb a hőkisugarazása, abban a pillanatban a Napra áll rá a rakéta. Olyat is meg kellett tanítani a kezelő személyzetnek, hogy pl. hegygerincél a kontúr vonalakra oda kellett figyelni. Mert arra érzékeny a rakéta. A hegy a sötétebb hidegebb, a háttérben a kontúr melegebb az pl elvihette a rakétát.

Ha jól ki lett oktatva a kezelő, jól be lett oktatva a trenazsőrrel (szimulátor), amit már a Sztrela-1-nél használtuk és át lett alakítva a 2-esre is, akkor szint időn belül tudott a személyzet dolgozni, kiváló találati valószínűséggel. Volt nekünk egy működő gyakorló berendezésünk, aminél a jelző rakétát fel lehetett lőni, és a srácok arra gyakorolhattak. De a sorkatonaságom vége felé már, Pécset az MHSZ-nek volt egy modellező repülő klubja akikkel szerződésünk volt, és az ottani modellező repülőkre gyakoroltunk, amelyeknek egy 10 köbcentis motorjaik voltak. Azok hőkisugárzásai elégnek bizonyultak a gyakorláshoz. 

Sztrela-2-es lövészetek videón:

RBS-70 kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer összeszerelése:

És indítása, ami éppen hogy a fotón "maradt":

A végére egy Sztrela-10-es 4-es salvo indítása...a fotókon sajnos csak 3 indítás szerepel:

A 25. Légvédelmi Rakéta Ezrednek és Jana Samcova századosnak szeretném megköszönni a gyors és korrekt segítséget. Továbbá azoknak akiket illet.