2016 szeptemberében, Szolnok városában nyílt meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum, mely főleg a hazai katonai repülés történetét mutatja be. Kívül, belül látványos és a kornak megfelelően modernnek mondható kiállítások várják a látogatókat itthonról és külföldről egyaránt. A kiállított repülőgépek és helikopterek az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis melletti Repülőmúzeumból kerültek át a felújításukat követően.

A RepTár múzeum:

A mai napig is folyamatos a fejlődés, bővülés. Egy közeli példát felhozva, az ősszel kölcsönbe kapott Me-109-es II. világháborús német vadászgép, a Messzer kiváló alkalom volt arra, hogy újra reflektor fénybe állítsa a múzeumot. De vajon hogy működik maga a RepTár? Milyen tervei vannak a közeljövőre? Erre és más kérdések megválaszolására volt segítségemre, Kovács Ákos a RepTár ügyvezető igazgatója és Magó Károly zászlós, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kutatója.

Kovács Ákos (bal oldal) és Magó Károly zászlós (jobb oldal):

Kovács Ákost kérdeztem elsők között, hogy a beszéljen a múzeumról:

A RepTár üzemeltetését 100%ban Önkormányzati tulajdonú cég vezeti. Először jött létre a beruházás majd utána pedig az ügyvezetés, aminek jelenleg a vezetője én vagyok.

Azt is megemlíti, hogy szerencsére jó a kapcsolat a Honvédség valamennyi szereplőjével. Mint mondta látják és értékelik munkájukat amit a múzeumban végeznek, hogy a közösségért dolgoznak nap mint nap. A két oldanak mindenképpen egymást segítve kell fáradozni, a kitűzött célokért. Ez a múzeum akkor hiteles, ha a Honvédség szerepet vállal annak üzemeltetésében, illetve az üzemeltetési feladatok segítésében. Ezért több katonai szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást, az évek alatt. Kovács Ákos vallja, hogy a katonák jelenlétével, támogatásával hitelesen lehet tolmácsolni a látogatók felé, a katonai repülés múltját, jelenét. Az együttműködés keretében a múzeum a Honvédségnek biztosít különböző eseményekre területet, eszközt, berendezést. Ugyanakkor a Honvédség segít a mindennapokban, ezzel szakmai tudást, tapasztalatot ad át a múzeumnak. Ilyen például a gyűjtemények rendszerezése, felmérése, kiállításoknak a létrehozása, megalkotása és azok tervezése.

Magó Károlyt kérdem ezek után folytassa az ő gondolataival:

Olyan ez mint a fogaskerék, mindenki valamit hozzátesz és úgy megy tovább a dolog. Szoros az együttműködés a Magyar Honvédség és a RepTár között abból a célból, hogy a múzeum lehetőleg minden területen megfeleljen a látogatók elvárásainak. Meg kell oldani az üzemeltetést és biztosítani a feltételeket a szakmai munkához, gondolok itt a kiállításokra, tárlatvezetésekre. A RepTár ezen túlmenően gyűjti a tárgyi emlékeket, érték mentés keretében vásárolt is már olyan gyűjteményt, ami ha külföldre kerül, vagy ha feldarabolják akkor az nagy veszteség lett volna. Ezek mellett jelentős mennyiségű felajánlás is került a múzeumba, így folyamatosan lehet bővíteni a kiállított anyagokat.

A múzeum évente több látványos és érdekes rendezvénnyel próbálja elérni az embereket. A cél az, hogy minél többen látogassanak el a múzeumba. A programok között van olyan is, ami például nem a repülés témája köré van szervezve. Olyan tematikus programokat szervezni, ami a különböző érdeklődésű embereket idevonzza a múzeumba, ahol találkozhat a katonai repülés történetével. Egy példa erre a Star Wars kiállítás. Ezt eddig minden évben megszervezték, mely nem a repüléstörténetről szól egyértelműen, viszont a program során eljött 2000 ember, akik például megnézhették a Messzert. Másrészről a múzeumnak bevételt kell produkálnia ahhoz hogy fenn tudja tartani magát. A rezsi költségek és a közel 30 dolgozó bérjáruléka jelentős költség. Ezen felül vannak váratlanul fellépő kiadások is, mint például egy hagyatéki felvásárlás, amit nem lehet előre betervezni,. Ezért van a múzeumnak szüksége például a Star Wars kiállításhoz hasonló nagyobb látogató számot megmozgató rendezvényre, mert annak a bevétele segíthet mondjuk három darab II. világháborús ritka fénykép megvásárlásában. A pénzügyi keretek miatt sajnos minden hagyatékot nem lehet felvásárolni, azonban ha olyan tárgyak kerülnek képbe amelyek valóban ritkák és értékesek, egy szakmai értekezlet dönt arról, hogy érdemes-e megvenni.

A programokkal kapcsolatos gondolatmenetet folytatva Kovács Ákos úgy látja, hogy a múzeum brand építésében fontos szerepet játszanak a minél szélesebb érdeklődésre számító programok. Másik példának ott vannak az e-sport rendezvények vagy a zenei koncertek, amik megint nem csak arról szólnak, hogy lemegy a program, hanem arról is, hogy Szolnokon a RepTár-ban lettek megrendezve. Sokszor cég vagy magánszemély a jól sikerült programokra hivatkozva úgy dönt, hogy szeretné ide szervezni rendezvényeit. Ez akár lehet egy termék bemutató, egy előadás, olyan céges rendezvény aminek semmi köze a repüléshez, de a múzeum exkluzív helyszínként emeli a rendezvény színvonalát. Éves szinten százas nagyságrendben bonyolítanak le a főépületben vagy a szabadtéri részen ilyen és ehhez hasonló programokat.

A 2019-es év nagy „dobása” volt, amikor is hosszú évtizedek után újra egy eredeti Me-109-es típusú gépet láthatott az érdeklődő közönség Magyarországon és éppen a RepTár-ban. Anno a háborúban magyar pilóták százai repültek ezzel a típussal, így erősen kötődik a hazai katonai repüléshez. Kovács Ákoshoz fordulok ismét.

Amikor a múzeumot létrehoztuk, fontos volt, hogy a nemzetközi kapcsolatokat is kiépítsük. Adott volt nekünk Lengyelország, hisz a kollégám aki itt segít nekünk Tomas Jaskólski lengyel (ő a múzeum műszaki vezetője – a szerk.). Az ő segítségével indult el az egész és szerencsére tárt karokkal fogadtak bennünket Krakkóban a lengyel repülőmúzeumban, és onnan kezdve egy jó kapcsolat alakulat ki. Ezek után kötöttünk egy együttműködési szerződést (2017. július hónapjában – a szerk.) azzal a céllal, hogy segítsük egymás munkáját. 2019 nyár végén Lengyelországban voltunk és az utolsó nap jött az ötlet, hogy kölcsön kérjük a Me 109-est amire igent is mondtak

A Messzer a múzeumban:

A hosszú távú kölcsön szerződés keretében további aviatikai tárgyak ideiglenes kiállítását tervezik Szolnokon. Ilyen például az a M-24-es típusú magyar sport repülőgép, mely a milánói Leonardo da Vinci Nemzeti Természettudományi és Műszaki Múzeum tulajdonában van és jelenleg itt Magyarországon restaurálják. Ezt a projektet a RepTár is anyagilag támogatta és mielőtt visszakerül Milánóba a RepTárban is ki lesz állítva.
A kisebb kiállított tárgyi emlékekkel kapcsolatban Magó Károly ad információkat. Mint mondja, tavaly év elején jutottak el arra a szintre, hogy a múzeumnak adományozott tárgyi emlékekből bővíteni lehetett az emeleti kiállítást. Azok az időszakokat lehetett megjeleníteni, kiegészíteni amiről a múzeum kiállításában kevés tágy volt.

Fontos, hogy a múzeum szakmai része folyamatosan bővüljön, hiszen az érdeklődők, kutatók szakmai igényeit is ki szeretnénk elégíteni. Jelenleg egy archívum kialakítása van folyamatban, melynek a rendszerezése, már nagyjából készen van. Lesz majd egy kutatóhely, ahol a felajánlott periodikák, fényképek és könyvek elérhetőek lesznek

Egy kérdésemmel kitérek arra, ami egy múzeum fokmérője és ez a látogatottság. Ez a számadat az amire egy kívülálló is érdeklődően figyel. Mint megtudom folyamatosan növekszik a látogatók száma. Az idei évre már stagnálást várnak. A januári, februári és márciusi (március 13-ig) adatok alapján már azt lehet mondani többen voltak mint tavaly ilyenkor. 2019-ben körülbelül 76000 látogatója volt a múzeumnak, ennek a számnak a 95% nem szolnoki lakos. Az ország egész területéről és külföldről is igen sokan érkeztek a múzeumba, ami azt jelzi, hogy a RepTár egy ismert és sikeres turisztikai attrakció.

Más témára áttérve, a múzeumban jó pár olyan tárgyi emlék is van ami a roncskutatás eredményeit mutatja be. Ennek egyik leglátványosabb darabja az a szovjet Il-2-es repülőgép amelyet anno évekkel ezelőtt a Balatonból emeltek ki. Vagy a 2018-as évben a Duna rendkívül alacsony vízállása során előkerült tárgyak, melyek a múzeum fedett kiállító termében láthatóak. A 2019-es év Magó Károlynak és csapatának egy kiváló lehetőséget nyújtott ami a hazai roncskutatás szempontjából is mérföldkő volt. A kecskeméti repülőtér feltárása és kutatása tavaly kezdődött és még ugyan folyamatban van, de egy nagyobb terület felmérése elkészült, igen jelentős lelet anyaggal. Az eredményekről remélhetőleg hamarosan egy sajtónap keretében fognak beszámolni. A program részeként szeretnék, hogy a kiemelt roncsok olyan állapotban kerüljenek a nyilvánosság elé, ahogy azok a földből előkerültek. Emellett lesznek olyan leletek, melyek meg lesznek tisztítva, kiállítható állapotban bemutatva. Magó Károly a részletekről:

Magyarországon, ekkora jelentőségű kutató munka, még nem volt, mint a kecskeméti. Mind az átkutatott terület nagyságát, mind a belefektetett munkát, mind pedig a leleteket tekintve egyedülálló roncs gyűjtemény került elő. Azért is kiemelendő mert a kecskeméti bázison nagyon sok repülőgéptípus fordult meg, nagyon sok gép pusztult el az állóhelyeken, és szerencsére anno sokkal egyszerűbb volt a repülőgépek roncsait a bombatölcsérbe beletolni, mint elszállítani. Komplett B-24-es motor került elő, amit egyszerűen elástak. Egy La-5-ös szovjet gyártmányú második világháborús vadászrepülőgép szárnyának jelentős darabját is megtaláltuk, de a fából készült szerkezet annyira elkorhadt, hogy nem lehetett egyben kivenni. Jellemzően egy gödörből több repülőgép típus darabjai kerültek elő, ami bizonyítja, hogy a roncsok gyors eltüntetése volt akkor a legfontosabb cél.

2019. augusztusi fotó, Kecskemét:

A kutatás során fellelt legértékesebb leletek, a német gyártású Messerschmitt Me 323 Gigant típusú, német szállító repülőgép darabjai voltak. Ebből a gépből kis darabszám készült a háború idején és a II. világháború legnagyobb szállító repülőgépe volt amit a harcokban is bevetettek. Kecskeméten 11-12 darab pusztult el a fellelt adatok szerint. A kutatás előtt csak néhány olyan darab került elő a típusból Magyarországon, ami egyértelműen a Gigant-hoz tartozhatott. A kecskeméti feltárásról nem készült el még a komplett leltár, de eddig több mint 30 darab olyan tárgy került elő ami a típushoz köthető. Már az is biztos, hogy nemcsak egy Gigant maradványait sikerült megtalálni, mivel került elő olyan alkatrész amiből a gépen csak kettő volt, a feltárás során pedig többet találtak. A típushoz köthető leletek Nemzetközileg is ritka daraboknak számítanak. Magó Károly szerint ha csak a jelentősebb roncs anyagokat vesszük, akkor is több mint 200 értékes tárgy, köztük WM-21 roncsdarab, került elő. A repülőgépeken felül olyan tárgyak is felszínre kerültek, melyek a katonák mindennapjaihoz tartoztak. ezek közül a legértékesebb a Dongó század hangárkulcsainak több mint 80 éves táblája.

Ciril betűk egy a földből előkerült tárgyon, 2019. augusztus, Kecskemét:

A mai Magyarország területén jelen ismeretek szerint több mint 3000 repülőgép zuhant le. Ezek jelentős része még mindig földben vagy vízben nyugszik. Sok száz repülőgép kényszer leszállt és ha nem őrizték katonák vagy csendőrök, a környékbeliek széthordták. A roncsokból pedig új tárgyak születtek egy-egy tanyán vagy a hátsó udvarban. Tervben van egy kiállítás a „Roncsok új élete” címmel, ahol csak olyan repülőgép roncsok lennének bemutatva, amiket újra hasznosítottak az évtizedek alatt. Itt bemutatásra kerülne például egy fáskamra, ami egy Fiat G.12-nek a törzséből készült, vagy olyan talicska, illetve kerítés amiket lezuhant repülőgépekből készítettek a helyiek.

A múzeummal kapcsolatban rengetegszer merült fel a kérdés az elmúlt években internetes fórumokon, illetve a közösségi oldalakon, hogy több repülőgép is hátramaradt a bázis melletti részen. Milyen tervek vannak ezekkel a gépekkel kapcsolatban? Kovács Ákos biztatóan szól, hogy van terv a terület bővítésére.

A mellettünk lévő rész (nyugatra a múzeum szomszédságában – a szerk.) még Önkormányzati tulajdon. Ha beadunk egy koncepció, illetve egy megvalósítási tervet, akkor talán van akkora lobbi erőnk, hogy elinduljunk egy pályázaton és növelni tudjuk a területet. Az is fontos kérdés, hogy miként lehet ide szállítani gépeket. A helikopteres átszállítás lehetőségét is vizsgáljuk, ami akár egy országos esemény is lehet, ha biztonságosan kivitelezhető.

A google maps térkép segítségével, egy saját szerkesztésű méretarányos „látvány terv” a tervezett bővülésről:

A szakmai tervek fontos része a nemzetközi kapcsolatok további erősítése például Németországgal, Csehországgal és Ukrajnával. A RepTár a megindult könyvkiadási tevékenysége is folytatódik. A könyvsorozat következő kötete magyar és angol nyelven fog megjelenni, a Magyar Királyi Honvéd Légierő repülőgépeinek az álcázó festéseiről. A kutatások és publikálások támogatására a múzeum lehetőséget biztosít repüléstörténeti könyvek és kiadványok árusítására. Ennek keretében a Magyar Repüléstörténeti Társaság kiadványai már kaphatóak a múzeum boltjában.

A RepTár mint minden múzeum hétfő kivételével várja a látogatókat. Jelen bejegyzés írásakor az M4-es autóút egy nagyobb szegmensének átadásával legalább fél órával közelebb került Szolnok a fővároshoz. A parkolás ingyenes a múzeum melletti parkolóban.
Aki esetleg úgy dönt tömegközlekedéssel keresi fel a helyet, az a vasút segítségével és a helyi 2 és 2Y busz járattal teheti meg (Bán utcai megállóig), mely a pályaudvarról indul és közvetlenül a múzeumnál teszi le a látogatót. Minden más információt a www.reptar.hu oldalon érhetünk el, vagy érdeklődjünk a +36 (56) 781-530 telefonszámon.
Kovács Ákos és Magó Károly zászlósnak pedig köszönöm a beszélgetést és a segítséget a cikk megírásához