A román légierő végleg leállította a szovjet gyártmányú, de hazai körülmények között korszerűsített MiG-ekből álló flottáját. Május 15-én az aranyosgyéresi 71. és a borceai 86. légibázison 11 órakor kezdődött el az ünnepség, ahol az elhangzott beszédek és emlékplakettek átadása után a szerencsés vendégek és elöljárók jelenlétében utoljára emelkedtek a levegőbe a LanceR gépek.
Sajátos formák jellemezték a típust:
A legendás típus utolsó üzemeltetője a román légierőben a 711. és a 861. vadászszázad volt. Végleg lezárult egy 61 éves történet, amelynek során a pilóták 500 ezer repült órát teljesítettek a típus különböző változataival. Az első MiG-ek 1962-ben érkeztek Romániába, amikor is a légierő kapott tizenkét MiG–21F-13-ast, ehhez csatlakozott 1963-ban további tizenkét példány. A szállítások a következő években is folytatódtak, így a típus különféle változatai álltak szolgálatba: 38 MiG–21RFM (PF) 1965-ben, hét MiG–21U 1965 és 1968 között, 56 darab MiG–21RFMM (PFM) 1966 és 1968 között, tizenkét MiG–21R 1968 és 1972 között, 68 darab MiG–21M és tizenegy MiG–21USZ 1969 és 1970 között, 74 darab MiG–21MF/MF–75-ös 1972 és 1975 között, valamint 27 darab MiG–21UM 1972 és 1980 között. További öt MiG–21UM jött 1990-ben. Így összesen 322 különböző MiG–21-es variáns szolgált a román légierőnél.
A kétüléses gépek terepmintás színt kaptak:
A román védelmi minisztérium 1992-ben MiG–21-es modernizációs programról döntött, amely 1995-ben el is kezdődött az izraeli Elbit Systems céggel együttműködésben, és összesen 110 gépet korszerűsítettek a bákói Aerostar SA cégnél. Az izraeli–román szerződést 1993. november 15-én írták alá. A program végére 75 együléses LanceR A földi támadógép, tíz LanceR B kiképző és 25 LanceR C vadászfeladatú változat gurult ki az Aerostar kapuján. Az első MiG–21 LanceR A (9809) 1995. augusztus 22-én emelkedett a magasba, és összesen 37 percet töltött a levegőben. Ezt követte a LanceR B (327) 1996. május 6-án, majd a LanceR C (6607) 1996. november 6-án. A programban részt vevő gépek a 21-es M, MF és UM verziói voltak, mivel ezek a típusok az utolsók között érkeztek meg az országba, és a legtöbb időtartalékkal rendelkeztek. A Lance az angol lándzsa/dárda szót jelölte, az R pedig Romániát. A LanceR első külföldi szereplése a Le Bourget-i és a farnborough-i légiszalonon volt 1996-ban. Miután a modernizációs program 2003 áprilisában befejeződött, az utolsó megmaradt MiG–21PFM, MiG–21R és MiG–21USZ változatokat abban az évben kivonták. Rengeteg hazai cikk íródott, köztük e magazin hasábjain is a román korszerűsítés részleteiről, éppen ezért ezt most mellőzzük. Miután 2000-ig négy példány megsemmisült, döntés született további négy kétüléses gép modernizációjáról, így a végső LanceR darabszám 114 lett.
Az Aerostarnál 2003-ban nyolc horvát MiG–21-es is járt élettartam-növelő nagyjavításon, és azokon is végrehajtották a LanceR program bizonyos műszeres modernizációját. A horvátok évekkel később megkeresték az Elbit céget, hogy hétdarabos MiG-flottájukat korszerűsítsék Romániában, de sokallották a 2,5 millió dolláros gépenkénti árat, és az üzlet nem köttetett meg. Végül a hét MiG–21biszD és MiG–21UMD Ukrajnába került, további öt példányt az Ukrspecexporttól vásároltak.
Romina Mîrza őrnagy volt az egyetlen női 21-es LanceR pilóta:
A LanceR A gépek 2010-től folyamatosan kikoptak, mivel a teljes flotta élettartalmát úgy tervezték, hogy 2013-ra meglesz a váltótípus. Így aztán a C verziók vették át a földi csapás képességet. A MiG–21 LanceR, ahol csak megjelent, az európai repülőrendezvények sztárja volt. Magyarországon is rendszeres vendég volt a kecskeméti repülőnapokon. 1998-ban a LanceR először vett részt külföldi NATO-gyakorlaton a szlovákiai Cooperative Change-en, a Partnership for Peace keretében. Az ország 2004-es NATO-csatlakozásával pedig más NATO-tagállamokkal közös manőverekben is szerepelt. 2007-ben négy 21-es a baltikumi légi rendészet – angolul Baltic Air Policing – negyedik évében négy hónapra áttelepült a litvániai Siauliaiba, nyolc évvel megelőzve a Magyar Honvédség első, 2015-ös kitelepülését. A román légierő második BAP-kitelepülése jelenleg is tart, négy F–16-os géppel; egészen július végéig látják el a feladatot.
Visszaérkezés a feladat után:
A 2010-es évekre a MiG gépek váltása egyre sürgetőbbé vált. Korábban több alkalommal is felvetődött, hogy Románia használt izraeli vagy új amerikai F–16-os gépeket vásárolna, ám ezek soha nem valósultak meg, elsősorban pénzügyi okok miatt. Portugália a kilencvenes években 45 különböző változatú F–16-ost vásárolt az Egyesült Államoktól, ezek között volt új és használt példány is. 2003-tól ezek a gépek átestek az MLU (Mid-Life Update) élettartam-hosszabbító és modernizációs programon. 2015-ben Románia tárgyalásba kezdett néhány példány megvásárlásáról, majd 2016-ban a két fél között egyezség született kilenc együléses és három kétüléses gép megvásárlásáról, 628 millió euró értékben. Ezzel együtt a gépeket Block 40-es korszerűsítésnek is alávetették. Ezenkívül egy háromtónusú szürke mintázatot festettek a gépekre, amit Carpathian Ghostnak hívnak. 2019-ben döntés született újabb öt portugál példány átadásáról, ezeket a következő két évben le is szállították.
Kötelékben az egyik aranyosgyéresi nyílt napon:
A gépek az 53. Vanatoare „Warhawks” századba kerültek, a Borce melletti 86. légibázisra, melyet 2016. szeptember 29-én hoztak létre. Az alakulat jogelődje az azonos nevű század volt, amely a II. világháborúban harcolt a németek oldalán, és 1944 decemberében oszlatták fel. Az ország folyamatosan kereste a lehetőséget további gépek beszerzésére a 17 darabos Viper-flotta mellé. Erre 2021-ben került sor, amikor is Norvégiával sikerült megegyezni 32 használt gép vásárlásáról, 454 millió euró értékben. Az északi ország a bővülő F–35-ös flottája miatt vonta ki a Falconokat. Ezek jóval idősebbek portugál társaiknál, de sokkal modernebb MLU-csomagban részesültek. Képesek például GBU–39 SDB, GBU–54 LJDAM bombák és az AIM–120 AMRAAM légiharc-rakéta legmodernebb D verzióját hordozni. Az első norvég gépek leszállítása a cikk írásáig még nem történt meg.
Az F-16-os lett a váltótípus:
Sokáig húzták a román MiG-ek, egyesek szerint talán túl sokáig is. 2020-ra a működőképes gépek száma 30 alá csökkent, mások szerint a valódi darabszám inkább a húszhoz állt közelebb. Az utóbbi években a román és a nemzetközi sajtóban a típussal kapcsolatos hírek meglehetősen lesújtóak voltak. 2010 óta összesen hat gép került veszteséglistára, 1994 és 2022 között huszonkét MiG–21-es zuhant le és tizenegy pilóta vesztette életét. Utoljára tavaly március 2-án a 86. légibázis egyik gépe 19.50-kor szállt fel a Mihail Kogalniceanu repülőtérről. Feltételezések szerint az időjárás okozta jegesedés miatt zuhanhatott le, és a pilóta életét vesztette. Az eseményt még súlyosabbá tette, hogy a kutatásra küldött IAR 330-as helikopter is katasztrófát szenvedett, hétfős személyzete nem élte túl a zuhanást.
Aranyosgyéresen egy emlékmű is készült az elhunyt pilóták emlékére:
Az eset után a MiG-eket azonnal leállították, hosszú ideig nem is repültek. Végül a legfelsőbb védelmi tanács engedélyével idén május 15-ig engedélyezték a típus további üzemelését. A magyar közönségnek utoljára 2021-ben adatott meg a lehetőség, hogy láthassa a MiG–21-est a kecskeméti repülőnapon. A legendás típus utolsó európai hírmondói másik szomszédunkban, Horvátországban még rendszerben állnak, de ott is vészesen fogy az idő. A váltótípus, a francia Dassault Rafale gépek hamarosan megérkeznek. Az első önálló, horvát pilóta vezette Rafale-repülés május 11-én történt.
A horvát 21-ek még egy kis ideig aktívak maradnak:
A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2023. júniusi számában jelent meg.
Fotók a szerző felvételei.
