Újabb fázisába érkezett a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary cég tulajdonában lévő, Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására készülő üzem építése. 

Ebben a fázisban az építkezés során elértek ahhoz a ponthoz, amit megszoktak ünnepelni és ebben az esetben az épület legmagasabb pontjának az eléréséről van szó, más néven a bokréta ünnep (Gleichenfeier vagy Gleichenfest), mely a magyar és a német kapcsolatok egyik szimbólumának tekinthető. Ez a hagyomány a német munkásoknak köszönhetően honosodott meg Magyarországon, mely során feldíszítésre kerül egy örökzöld fa különböző dísz elemekkel és azt az épület legmagasabb pontjára állítanak.

Egy Lynx demo harcjármű, a tartószerkezetig elkészült gyárban:

Dr. Vadvári Tibor alpolgármester:

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos: 

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, úgy fogalmazott, hogy innentől fogva a kiváló kapcsolat csak jobb tud lenni. Mint mondta, az elmúlt időszakban sokat beszélgettek és tárgyaltak az üzem felépítése kapcsán, úgy látta, hogy mindenki a közös sikert keresi. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy olyan épületben van az esemény amelynek az alap területe 25000 négyzetméter, és a legmagasabb pontját sikerült nemrég elérni, ami 20,5 méter.

Azt szeretnénk elérni még az idén, hogy az egész épületet befedjük, és akkor az építkezést, időjárás függetlenné tudjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy bármilyen tél lesz, tudjuk építeni. És a terveink azok, hogy ha minden úgy alakul ahogy most megy, akkor 2023-ra legördül az első Hiúz. Egy olyan összefogás egy olyan partneri viszony alakult ki, amely példaként szolgál az egész ország javára én bízom benne hogy az ütemtervnek megfelelően határidőre mindent be fogunk fejezni.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter: 

Dr. Palkovics László szavaival utalt a közelmúltra, hisz ahogy mondta, kicsit több mint egy évvel ezelőtt lett aláírva az a dokumentum, amellyel meg lett alapozva, a Lynx gyalogsági harcjármú gyártásának a magyarországi jövője. Azóta eltel egy év, idén tavasszal pedig beemelésre került az első pillér, és annak ellenére, hogy maga a vírus helyzet általában az ilyen beruházásokat lassítani szokta, ám ezt a beruházást mondhatni gyorsította. 

Magyarország hosszú piackutatás után úgy döntött, hogy elsőként a NATO és az EU államai közül, a német Rheinmetall új fejlesztésű harcjárművét fogja a Magyar Honvédségben alkalmazni. A Lynx harcjármű gyár, a hazai védelmi ipar újjáépítésében és azzal párhuzamosan a Honvédség képességeinek jelentős fejlesztésében, a zászlóshajó lett.

Magyarország ezekkel a döntésekkel, sok mindent teljesít, részben a hadiipar újra indítása kapcsán, részben pedig ahhoz a kötelezettséghez a NATO irányába, ami azt mondja, hogy az ország GDP-ének a 2%-át védelmi célra kell fordítani.

Ahogy fogalmazott a miniszter, az is nagyon fontos, hogy az ilyen beruházások Magyarország gazdaságát, úgy erősítik, hogy közben magas hozzá adott értéket jelentenek és ez az érték pedig egyben hozzájárul, az ország high-tech ipari színvonalához.

Ha ma körülnéz valaki a Zalazone területén akkor láthatja a világ legmodernebb járműipari teszt pályáját, ami most már nemcsak az autonóm és a hagyományos járművek vizsgálatára, tesztjére is alkalmas, hanem off-road járművekhez és ezen belül is hadiipari járművekhez. Ez utóbbi fejlesztése is lesz helyben. Egyetemi és magán kutató intézetek épülnek, a világ legnagyobb független jármű fejlesztő cége az AVL főépülete is már látszik.

Év végéig még 2-3 ugyanilyen ünnepségre még remélhetőleg sor fog kerülni a Zalazone területén, mondta el beszédében Palkovics László, továbbá azt is, hogy hasonló épületek építése fog megkezdődni a közeljövőben.

A Rheinmetall-hoz hasonló üzemek, olyan tudásközpontok, amelyek egy sor területet lefednek: a beszállító fejlesztéstől, a beszállítókkal való együttműködéstől kezdődően, a kutatás fejlesztésen keresztül, egészen a pénzügyi és egyéb folyamatokig.

Én azt hiszem, hogy Magyarország ilyen értelemben nem egy összeszerelő üzem, hanem egy magas színvonalú high-tech iparnak helyt adó, országgá vált, ezt szereznénk az innováció területén is folytatni és a jelentős innovátorok közé tartani, én azt hiszem, hogy Zalaegerszeg ebben komoly szerepet fog a jövőben játszani.

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter:

Ennek az üzemnek alig 6 hónappal ezelőtt lett elhelyezve az első tartóoszlopa, kezdte ezekkel a szavakkal nyitó beszédét Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Ez az épület, folytatta a miniszter, nyugodtan kimondható, hogy egy korszak váltás szimbóluma lesz Magyarországon. Amelyben a Magyar Kormány megteremti, a hazai hadiipar újra fejlesztését és újra indítását.

Dr. Maróth Gáspár védelmi ügyekért felelős kormánybiztos:

Ahhoz hogy létrejöjjön egy valóban harmonikus együttműködés, ahhoz nem elég üzletet kötni, mondta a Kormánybiztos. Nem elég számokat letenni és nem elég a mai szóval élve win-win szituációt teremteni. Ahhoz kulturális azonosságnak is kell lennie. Vitán kívül ez a kulturális azonosság megvan Németország és Magyarország között, jó talaja volt itthon ennek az együttműködésnek és rendkívül örül, hogy ezzel a projektel, további együttműködések is indulnak el és nemcsak a Rheinmetall-el hanem egyéb német cégekkel is, mondta a kormánybiztos. 

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy Magyar Honvédség parancsnoka:

Armin Papperger Rheinmetall Group elnöke:

Armin Papperger utalt arra, hogy hamarosan sok száz magyarnak és néhány németnek lesz ez a gyár a hazája, illetve arra is, hogy ha változtatni szeretnénk akkor ahhoz emberekre van szükség akik tenni is akarnak. A Rheinmetall Group elnöke dicsérte a magyarokat, megemlítve, hogy 2-2,5 évvel egy program elkezdése után és 6 hónappal egy döntés után egy gyár épület szerkezete már áll. A Rheinmetall „több” jármű gyártását tervezi a zalaegerszegi gyárban és bizakodóak, hogy hamarabb el lehet indítani majd a gyártást.

A Magyar Kormány és a Rheinmetall Group megállapodott egy újabb vegyesvállalat létrehozásáról a lőszergyártás területén:

Németországban már elkezdték az első magyar Lynx példányokat összerakni. A gyártás során "megmaradt" nyersanyagból emlékek készültek:

Magyar Lynx felvarró:

Így fog kinézni a gyár:

A 08-as oldalszámú Airbus H145M típusú helikopter segített a bokréta felemelésében:

"Brownout"-nak nevezik azt a helyzetet, amikor a földhöz közeli repülésnél a forgószárny által gerjesztett levegőáramlás felveri a homokot és a port:

Helyén a bokréta:

Feladat sikeresen befejezve:

A gyár megtekintése a felső szintről:

Ilyen most:

Ilyen lesz:

Ki találja meg a bujkáló Hiúzt?

Meg is van!

Ilyen most:

Ilyen lesz:

Ismét a földön: 

Gumibetétes lánctalpak:

A deszanttér ajtaja:

A futóművek:

A deszanttér üresen:

És tele:

Immár a kinti off-road pályán:

30 fokos emelkedőn fel:

90 cm-es gázlón át:

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis részéről a végrehajtó állomány, és jobb oldalt Dr. Koller József dandártábornok, az alakulat parancsnoka:

Az egyik távozó H145M:

A második gép már közelebb jött:

Az elmúlt 9 hónapban, 90%-ban elkészültek a kiviteli tervek. Közel 200 ezer köbméter föld került megmozgatásra. 5500 köbméter zúzott kő lett a munka területre hordva. Közel 5 méter mélységbe le lett fúrva 759 db cölöp. 4500 köbméter beton és 495 tonna betonacél lett bedolgozva az alapozásba és a monolit szerkezet építésénél. Összesen 287 darab pillér került beépítésre. Átlagban 120 fő dolgozott a projekten, a napi legmagasabb létszám 140 fő volt. Befoglaló mérete 179 x 139 méter. Hasznos alapterülete közel 30000 négyzetméter két szinten. Belmagassága változó, de legmagasabb pontja 13,8 méter. A csarnok területe daruzott kialakítású, 10 és 25 tonnás teherbírású darukkal lesz majd ellátva. A létesítmény energia ellátása 3 darab, 1,6 Megawatt teljesítményű transzformátorral lesz biztosítva. Megújuló forrásként napenergia rendszer lesz majd telepítve.