A Messzer - RepTár Szolnok

2019. október 22. - Levente B.

A sikeres lengyel-magyar jó kapcsolat eredményeként, a lengyel Honvédelmi Minisztérium támogatásával egy kuriózum kerül bemutatásra Szolnokon, a Szolnoki Repülőmúzeumban. A Magyar Királyi Honvéd Légierő gerincét alkotó Messerschmitt Bf 109-es gépből több mint 500 db-ot repültek magyar pilóták a keleti fronton és a honi légvédelemben. A Messzer-nek becézett gép, a második világháború egyik ikonikus vadászgépe volt. A háború után nem maradt használható példány Magyarországon, csak a lezuhant gépek egy-egy darabja vagy alkatrésze került elő az elmúlt évtizedekben. A Krakkói Repülőmúzeum és a RepTár együttműködésének köszönhetően 2019. október 23-tól 2020. március 15-ig lesz ismét Messzer hazánkban.

A Krakkói Repülőmúzeum repülőgépét a regensburgi repülőgépgyárban készítették RQ+DS hívójellel. 1944. május 10-én vagy 11-én repülték be, majd nem sokkal később áthelyezték 2/JGr West alakulathoz a lengyelországi Jarowcébe, ahol a piros 3 jelzést festették rá. 1944. május 28-án Ernst Pleiness őrmester kényszerleszállást hajtott végre a géppel a Trzebufi tóra. A pilóta meghalt. Nem sokkal később a holttestét kiemelték, a roncs pedig 55 évig pihent a tó fenekén. 1999-ben kiemelték és a Lengyel Sasok Alapítvány restaurálta. Forrás: OW Kagero

Azt, hogy mit jelentett ez a vadászrepülőgép a pilótáknak, Tobak Tibor hadnagy, egykori Messzer-pilóta írta le tökéletesen: „A 109-essel az ember tényleg madárnak érezhette magát". A Bf 109 típusú vadászgépet Németországban fejlesztették ki, majd a spanyol polgárháborútól egészen a második világháború végéig harcolt a szövetségesek ellen. A világ legeredményesebb vadászpilótája, Erich Hartmann őrnagy 352 légigyőzelmét ezzel a típussal szerezte. Érdekes, hogy a repülőgép nemzetközileg elfogadott típusjelzése Bf 109 (a Bayerische Flugzeugwerke után), azonban Magyarországon az eredeti dokumentumokban is Me 109-ként szerepel. A magyar pilóták és repülő műszakiak által egyaránt kedvelt repülőgép beceneve a „Messzer" volt, mely a tervező Willy Messerschmitt családnevéből származtatható. A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a Me 109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgépnek, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgép-gyártási egyezményt kötött. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (MWG) megkapta a sárkányok gyártási licencét, majd hazánkba érkeztek az első Me 109D változatú példányok.

Kassa bombázása után hazánk belépett a második világháborúba. 1941-ben a FIAT Cr.42, majd 1942 nyarán a Reggiane 2000 típussal indultak harcolni a szovjetek ellen a magyar vadászpilóták. A két típus nem volt megfelelő a harctéren ezért 1942. október 10-én elkezdődött a magyarok átképzése Me 109F-re. Öt nap múlva már éles bevetéseket teljesítettek. Közben Győrben megindult a gyártás, és az első magyar gépet 1942. december 30-án berepülték. Ez a Me 109Ga-4 típusváltozat volt, majd az MWG áttért a G-6 széria gyártására. Ha lassú ütemben is, de ezzel elkezdődött a honi légvédelem vadászrepülő alegységeinek felszerelése ezzel a modern típussal.

A magyar Messzerek legnehezebb időszaka az úgynevezett amerikai szezon volt, amikor több száz repülőgép ellen kellett harcba szállniuk. 1944. április 3-tól rendszeresen támadta az Amerikai Légierő olaszországi bázisokról a magyar célpontokat és sok esetben 500-600 repülőgéppel kellett szembe szállnia a jó esetben 20-30 Me 109-esből álló magyar köteléknek. A Messzerre is igaz, hogy jó fegyver a jó katona kezében félelmetes erőt képvisel. Szentgyörgyi Dezső zászlós, Molnár László hadnagy, vagy Tóth Lajos hadnagy, hatalmas túlerővel szemben, hősiesen küzdöttek a Pumások, jelmondatuk pedig kísérte őket minden nap: Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.

Források: Dr. B. Stenge Csaba, Punka György, Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár