2024. december végén két magyar hegymászó jutott bajba a szlovén Alpokban. Az itthon is nagy figyelemmel kísért esemény során a szlovén hegyimentők mellett a rendőrség helikopteres alakulata is részt vett a felkutatásukban és a kimentésükben. Utóbbiak tevékenységéről kevés szó esett a hazai hírekben. A szlovén légi rendészek munkájáról Dejan Kink, az egység vezetője és Igor Podjed főpilóta, repülési műveleti vezető beszélt az Aeromagazinnak.

A szlovén légi rendészet a rendőrség speciális műveleti egysége, amely a belügyminisztérium helikoptereit üzemelteti. Feladatai között van a légi támogatás, az eltűnt személyek felkutatása, a közrend biztosítása, a bűnözők felkutatása, a határ- és a forgalom-ellenőrzés, valamint a bűnmegelőzés. Szállítási lehetőségeket is biztosít a speciális egység és a különleges rendőri erők számára, továbbá természeti és egyéb katasztrófák esetén a védekezés, a mentés és a segítségnyújtás is a feladatok közé tartozik.

A légi rendészet története 1967-ben kezdődött, amikor az első gépet megkapta a szlovén rendőrség. Egy évvel később a helikoptert hegyimentésben is bevetették. A következő mérföldkő az 1980-as év volt, amikor a légi rendészet a ljubljanai repülőtér (amely később felvette Joze Pucnik politikus nevét) új, modern hangárjába költözött, mivel addig nem volt saját épületük. A hangár az 1991-es szabadságharc idején megrongálódott. A létesítmény elleni támadáskor az egység két alkalmazottja is bent tartózkodott, akik szerencsére sérülés nélkül megúszták az esetet. A helikoptereket ekkor már kivonták egy titkos helyre, ahonnan végrehajtottak néhány kockázatos repülést.

1998-ban új épületet húztak fel, itt található ma is az egység bázisa.Az alakulat fő helikoptertípusa az olasz Leonardo cég által gyártott AgustaWestland AW169-es típusú forgószárnyas, amit 2015 óta gyártanak. A korábban AgustaWestland néven működő cég beolvadt az új Finmeccanicába, amely 2017-ben a Leonardo nevet vette fel. Az AW169-es egy könynyű, két hajtóműves gép, és maximum 11 főt képes szállítani. A típust 2010. július 19-én mutatták be a nagyközönségnek a 47. farnborough-i repülő-világkiállításon, és az Eurocopter EC145-ös (később Airbus H145-ös), illetve az Eurocopter Dauphin (később Airbus Helicopters AS365-ös) versenytársának tervezték. Az első prototípus 2012. május 10-én repült először Cascina Costában, az Agusta üzemében, Giuseppe Lo Coco és Giuseppe Afruni tesztpilótákkal a botkormány mögött. A sorozatgyártás 2015-ben kezdődött el. Két Pratt & Whitney Canada PW210A1-es gázturbinás hajtómű az erőforrás, melyet digitális elektronikus vezérlőrendszerrel (FADEC) láttak el. A hajtóművek ezer lóerő leadására képesek. A helikopter hossza 14,6, szélessége 2,5 méter. Maximális felszállósúlya 4800 kilogramm. Maximális sebessége 300 km/h, a legnagyobb hatótávolsága 820 kilométer felett van, vagy 4 óra 20 perc repülési idő. Az első AW169-es 2019. október 16-án érkezett meg a szlovén légi rendészethez. 2022-ben és 2023-ban egy-egy új AW169-es csatlakozott a rendőrségi helikopterflottához. A harmadik AW169-es helikoptert 2024 februárjában állították szolgálatba.

AgustaWestland AW169:

Az új példányok révén lehetőség nyílt arra, hogy 2022. március 22-én 42 év rendőrségi szolgálat és 9993 óra repülés után kivonják az S5–HPB lajstromú Agusta Bell AB 212-es helikoptert. A gép 2023-ban a Pivka melletti hadtörténeti gyűjteménybe került. A tíznapos háború (másik nevén szlovén függetlenségi háború) idején ezzel a Bell helikopterrel tűzték ki a szlovén nemzeti lobogót a Triglavra, ami a Júliai-Alpok legmagasabb pontja (2864 méter). Az AW169-es mellett további három típust üzemeltet a rendőrség. Az egyik az Agusta Bell AB 206-os Jet Ranger, mely 1972 júliusában csatlakozott a rendőrség kötelékéhez. Az új típus nagy ugrás volt az 1967-ben beszerzett Agusta Bell AB 47J-2A után. A későbbi években további öt Jet Ranger helikopter érkezett, amelyek közül kettőt a mai napig használnak pilótaképzésre és egyszerűbb rendőri feladatokra.

Agusta Bell AB 206-os Jet Ranger:

Az Agusta A109E Powert elsősorban határ- és forgalom-ellenőrzésnél, eltűnt személyek felkutatásánál veszik igénybe, korábban pedig helikopteres sürgősségi orvosi segítségnyújtásra is alkalmazták. Az új típus felszereltsége lehetővé tette, hogy éjjellátó szemüveg (NVG) használatával immár rossz időjárási körülmények között és éjszaka is képesek legyenek repülni. Egyetlen példányukat 2004. július 6-án kapták meg.

Agusta A109E Power:

Az Európai Unióba és a schengeni övezetbe való belépéssel Szlovéniában megélénkült a déli határon végzett munka. Ezért is vásároltak 2007-ben a Schengeni Alapból egy Eurocopter EC135 P2+ (ma Airbus Helicopters H135-ös) típusú járőrhelikoptert a rendőri feladatok ellátásához szükséges felszereléssel. Ezt a nálunk is jól ismert két hajtóműves gépet – amelyet kezdetben elsősorban a schengeni határ megfigyelésére használtak – ma már a határellenőrzésen kívül bűnügyi, forgalom-ellenőrzési és biztonsági tevékenységekre is alkalmazzák. A helikopter felszereltsége és képességei lehetővé teszik a nappali, éjszakai, műszeres, valamint és az éjjellátó szemüveg használatával történő repülést.

Eurocopter EC135 P2+:

A helikopterek javítását helyben meg tudják oldani a szlovén rendőrök. Jelen pillanatban tizenöt műszaki tartja karban a gépeket. Az egyik AW169-es éppen ottjártunkkor volt szétszerelve a szokásos éves ellenőrzés és ápolás céljából. Ezt mindegyik gépen el kell végezni évente vagy minden 400. repült óra után. Az AW169-es digitális kapcsolatban van a Leonardóval, így a gyárban követhetik az esetleges műszaki problémákat, de ezenkívül is gyorsan és pontosan reagálnak az olaszok a szlovén üzemeltető kéréseire. Például a 2023-as szlovéniai árvíz idején az egyik gépnél meghibásodott az egyik futómű. Jelezték a gyártónak, és másnap már érkezett is egy műszaki, aki végül futóműcserét hajtott végre.

Az új gép nagyon kedvelt, kiválóan alkalmas a nagy magasságú hegyi repüléshez. Az EC135-ös esetében a Fenestron farokrotor a hagyományos elrendezéshez képest ugyan biztonságosabb a személyzet és a gép számára, de a hegyekben uralkodó szél a nagyobb felületbe könnyebben belekap. Bár az AW169-es gép termetesebb a többi típusnál, az erősebb hajtómű rendkívül hasznos a stabil repülés miatt. A légi rendészetnél nincs pilótahiány, de mindig tárt karokkal várják a fiatalokat. Aki csatlakozni szeretne, annak magánpilóta szakszolgálati engedéllyel (PPL) kell rendelkeznie. A képzés további részét a bázison folytathatja a növendék. Ami fontos, hogy mind a négy rendszerben lévő, de legalább három gépre szakszolgálati engedélyt kell szereznie. Az alakulatnál szolgál két hölgy pilóta is. Az egyikük Tanja Novak, aki már több mint három éve csatlakozott a légi rendészethez. Mint megtudtam, az egyik napon ő is részt vett a decemberi mentési műveletekben.

Egy AW169-es a földön, a háttérben egy Jet Ranger kiképzési repülésen, a távolban pedig a Kamnik Bistrica, a Kamniki-Alpok része:

Szlovéniában a helikopteres sürgősségi egészségügyi szolgáltatások (HEMS) az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak, a Szlovén Köztársaság kormánya azonban a szlovén fegyveres erőket és a rendőrséget jelölte ki a HEMS végrehajtására. A szlovén hadsereg két helikoptere mindennap 15 perces készenlétben áll a sürgősségi beavatkozásokra, a kórházak közötti, illetve az inkubátorszállításra és a hegyi mentésre. Az ország hadseregének tulajdonában lévő Falcon 2000EX repülőgép sürgősségi személyzete biztosítja az átültetésre szánt szervek Európán belüli szállítását. A HEMS szolgáltatás 2003-ban kísérleti tervként indult, mára a keresési és mentési eszköztár nélkülözhetetlen elemévé vált. A HEMS Brnik egység a ljubljanai repülőtéren jött létre, és kezdetektől a szlovén fegyveres erők helikoptereit használja. Bár az egységet eredetileg a baleset helyszínéről a kórházba szállításra tervezték, nagyon hasznosnak bizonyult a betegek regionális kórházakból a Ljubljanai Egyetemi Egészségügyi Központba történő eljuttatása során is. Miután a kísérleti projekt 2006 decemberében véget ért, a HEMS Brnik állandó egységgé vált.

A szlovén fegyveres erők hangárja, a rendőrség szomszédságában található. A helikopter a HEMS készültségi szolgálat része:

Tíz évvel később Mariborban hozták létre a következő HEMS-állomást. A két bázis évente átlagosan 450 alkalommal, tehát naponta akár többször is riasztást kap. Látogatásomkor a HEMS készenlétben álló Agusta Bell AB 412-ese fel is szállt, vendéglátóim tájékoztatása alapján ez minden bizonnyal éles riasztás volt. 2024 júniusában döntés született, hogy a HEMS-t a jövőben közszolgáltatásként a rendőrség látja el, amire a kormány az általános költségvetési tartalékból mintegy nyolcmillió euró értékben pénzügyi alapot biztosított a belügyminisztériumnak. Továbbá engedélyezte két speciális helikopter vásárlását, a megfelelő infrastruktúra kiépítésének költségeit, valamint a pilóták és a repüléstechnikusok képzésére szolgáló pénzeszközöket. A teljes projekt becsült értéke 50 millió euró. Jelen cikk írásakor a HEMS még a hadsereg feladatkörében van, a hegyimentés fele-fele arányban a rendőrség és a fegyveres erők között oszlik meg. A 2024-es nyári időszakban a rendőrségi helikopterek csaknem kétszáz éles riasztást kaptak. Volt olyan nap, amikor hat alkalommal repültek valamilyen feladatra. Aznap olyan gyorsan érkeztek a riasztások, hogy volt, amikor a személyzet el sem hagyta a gépet, és hot refuel (járó hajtómű melletti utántöltés) módban újratankolták a helikoptert. A riasztások között volt példa túra közbeni balesetre, egyéb egészségügyi problémára, de több alkalommal is kellett eltévedt vagy pánikba esett túrázót menteniük.

AW169 belső:

A rendőrségi helikopterek a 2023-as nagy árvíz idején is helytálltak. Mindegyik típus részt vett a mentési műveletekben vagy a felderítésben, naponta három géppel repültek az ország több pontján. Tűzeseteknél szintén tudnak segíteni a külső Bambi Bucket eszközzel való oltással. Szlovénia a nagy hegyei és az ismert sípályái miatt sok nemzetközi verseny helyszíne. Mivel a rendőrség nem végezhet kereskedelmi tevékenységet, az események biztosításához a szervezők gépeket bérelnek, például Ausztriából. Ám a Kranjska Gora sícentrum melletti Planicán megrendezett síugró- és sírepülőversenyeken már a hadsereg vesz részt a biztosításban. Szlovéniában négy kórházban alakítottak ki helipadot, a többi helyszínen egyéb alternatíva kínálkozik a landolásra. Illetve a jövőben tervezik új és modern leszállóhelyek kialakítását.

A légi rendészet a Szlovéniai Hegyimentő Szövetséggel (GRZS) szoros kapcsolatban áll. Bevetések esetén ők biztosítják az embereket, akik között vannak orvosok is. Évente többször gyakorlatoznak a hegyimentők, amihez olykor csatlakozik a hadsereg is. A felkészülések során mindig a legnehezebb és a legmegerőltetőbb feladatokra készülnek fel.

Tavaly decemberben két magyar túrázó került veszélybe a hirtelen lecsapó hózápor és az erős szél miatt. A Turska Gora környékéről Kamnisko Sedlo felé tartottak, és Kotlicevi térségében kerültek bajba. A riasztás a sürgősségi központból érkezett a rendőrséghez, december 22-én este. Addigra már a hegyimentő egyesület több csoportját értesítették, akik azonnal útnak indultak. Ez a hegyvidékes terület a nemzetközi repülőtértől légvonalban mintegy 15 kilométerre északra van, közvetlenül az osztrák határnál. A rendkívül rossz időjárási viszonyok (erős szél, vastag hóréteg) miatt a földi egységek nagyon lassan haladtak. Másnap a nap első fényeinél útnak indítottak egy AW169-es helikoptert. A hegyek közötti felhőzet ellenére igen hamar sikerült megtalálniuk a levegőből a magyar hölgyet, aki a telefonja lámpájával jelzett az érkező helikopternek, és egy meredek sziklafal tövében várta a segítséget. Ám az erős, olykor 90 km/h-s szél miatt a személyzet nem tudott közel menni és megkísérelni a mentést. Végül megadták a hölgy pontos helyét a földi egységnek, akik kimerült állapotban, de még életben találták meg a túrázót. A hegyimentők vitték le őt a hegyről. Szerencsére az aznapi szél erőssége a helikopter biztonságos üzemeltetési határán belül volt.

Az EC135-ös, Wescam MX–15 típusú kamerája, és kezelő pultja:

Egy nappal később, december 24-én az EC135-ös gépet küldték a környékre, mivel az az egyetlen típus, amelynek infrakamerája is van. A gépet ugyanazzal a Trakka kutató fényszóróval és Wescam MX–15-ös szenzortoronnyal látták el, mint a magyar katonai Airbus H145M gépek kutató-mentő (SAR) változatait. Az erős szél ellenére a személyzet átfésülte a területet, de nem akadtak a magyar túrázó nyomára. 25-én a délelőtti órákban egy mentőcsapatot ahhoz a szakadékhoz akartak vinni helikopterrel, ahol a második magyar tartózkodási helyét feltételezték. Az erős szél miatt a helikopter a szakadék közelébe sem tudott repülni, a körülmények pedig még mindig túl veszélyesek voltak ahhoz, hogy a földön közelítsék meg a helyszínt. 26-án délután végre ki lehetett tenni egy csapatot helikopterrel. Az AW169-es egy körben öt teljesen felszerelt hegyimentőt volt képes felvinni a helyszínre. Sajnos a második magyart nem sikerült élve megtalálni. Nagyjából 250 méterre a feltételezett baleset helyszínétől, kétméteres friss hó alatt lelt rá a mentőszolgálat. A földi egységek úgynevezett lavinaszondát alkalmaztak a területen, így tudták megtalálni a férfit. A lavinaszonda egy skálával felszerelt rúd, amelynek színkódolt alkotórészei segítenek meghatározni az eltemetett személy pontos helyét és mélységét. A túrázó holttestét helikopterrel emelték ki és vitték a hegyimentők táborába.

Igor Podjed főpilóta:

A cikk megírásában köszönet Dejan Kinknek, a légi rendészeti egység vezetőjének és Igor Podjed főpilótának, illetve a rendőrség és a légi rendészet sajtóreferenseinek.

A cikk nyomtatott változata, az Aeromagazin 2025. márciusi számában jelent meg. Fotók: Saját.