2021. december 17-én jelentette be a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos, hogy IRIS-T típusú, kis hatótávolságú légiharc rakétákat vásárol Gripen harci repülőgépei számára a Magyar Honvédség, a gyártó német Diehl cégtől. A Magyar Honvédség eddig AIM-9 Sidewinder típusú rakétát használt, a kis hatótávolság kategóriában.
Az IRIS-T rakéta makettje a kecskeméti repülőnapon kiállított egyik magyar Gripenen:
Nálunk az eddig rendszeresített kis hatótávolságú légiharc rakéta, az amerikai Raytheon által gyártott Sidewinder rakéta AIM-9L változata. Ez a változat bár a 70-es évek terméke és sikeresen alkalmazták a Falkland-i háborúban, de az idő előrehaladtával elavulttá vált. Annak ellenére, hogy az amerikai gyártó újabb és modernebb változattal állt elő, de mivel több ezer darab állt készleten az európai légierőknél a régebbi L változatból, ezért a német DIEHL céget bízták meg a korszerűsítéssel, mivel ez a cég licenszbe is gyártotta a rakétát. Végül így lett a rakéta neve AIM-9L/I-1, amiből Magyarország is vásárolt, tehát "használtan", a Gripen 2006-os rendszeresítésével. Az L változat hibája, hogy csak a szárny törővégén hordozhatják a magyar gépek, mert a rakétában nincs hűtőgáz a infrakereső fej hűtésére. A Cseh Légierő a modernebb AIM-9M verziót vásárolta meg és újonnan saját Gripen flottájához.
Magyar Gripen a baltikumi légi rendészet keretében lerendelt riasztás során gurul ki a felszálláshoz. A szárny végein látható a Sidewinder rakéta:
A kecskeméti repülőnapon kiállított magyar Gripen-re nemcsak az IRIS-T, hanem a francia MBDA cég METEOR típusú rakétájának a makettje is felkerült. Jogos hát a kérdés...ez lesz a következő?
IRIS-T:
A belső függesztőre felkerült az AMRAAM rakéta is:
Amit a rakétáról tudni érdemes. A német DIEHL cég IRIS-T (Infrared Imaging System-Tail/thrust Vector Controlled) típusú, rövid hatótávú, infravörös vezérlésű, levegő-levegő rakétája. Az európai fejlesztésű fegyver, az amerikai AIM-9 Sidewinder váltására készült. A rakétafejben egy nagy felbontású infravörös érzékelő található, széles látómezővel, amely lehetővé teszi a közeli és nagyon közeli tartományokban való légi alkalmazást. A célt képes a hordozó jármű radarjával vagy a pilóta sisakcélzóján keresztül bemérni. Kiváló EMC (elektromágneses összeférhetőség) ellenállóképesség, amely a modern vakító lézerekre is kiterjed.
Ezzel párhuzamosan a tolóerő vektorvezérlés páratlan manőverezhetőséget biztosít, lehetővé téve az indító légi jármű mögötti célok leküzdésére, továbbá van mód az indítás után kiadni a megsemmisítendő célt a rakétának. De egy másik gépről is lehet célt adni indítás után.
2016-ban a Norvég Légierő földi célok ellen is tesztelte a rakétát, a gyártó szerint sikeresen.
IRIS-T makett a kecskeméti repülőnapon kiállítva, a német DIEHL cég standjánál:
