2015 májusában került első alkalommal a publikum elé az orosz fejlesztésű T-14 Armata harckocsi. Több mint 5 évvel később a nyugat még mindig kevés információval rendelkezik a típusról és annak képességeiről, legfőképp a típus védelmi rendszereiről. Így továbbra is nyitott kérdés, hogy milyen páncélátütő képesség szükséges a harckocsi legyőzésére.

T-14, 2015, Moszkva (Vitaly V. Kuzmin):

A jelenlegi NATO és szövetséges erők harckocsi arzenáljai 120 mm-es löveggel vannak ellátva (+ex Varsió Szerződés, 125 mm). Az üzemeltető nemzetek pedig aggódó figyelemmel követik, mikor fog a T-14 majd a közeljövőben nagyobb számban megjelenni az orosz haderőben. Bár a T-14 ma még kevés darabszámmal van jelen, az aktuális üzemben lévő eszközök mint a T-90, a T-80 és a modernizált T-72 harckocsi típusok, kellő erőt demonstrálnak a NATO-al szemben.
Ugyanakkor Kína is elkezdett egy új harckocsi platform fejlesztésbe, ám erről jelenleg rendkívül kevés információ van kézben.
A T-14 megjelenése és a képesség szakadék tovább szélesedésének a veszélye rávilágított a Rheinmetall cégnél, hogy a jelenlegi 120 mm-es löveget fejlesszék, illetve elindítsanak egy 120 mm fölötti projektet. Hamar egyetértés lett, hogy nem 125 mm és nem is 140 mm, hanem a 130 mm sima csövű fegyver lesz remélhetőleg a jövő harckocsijainak a fő fegyverzete.

Fejlesztések a 120 mm-es lövegek teljesítményén és a hozzá való lőszereken.

Az első lépés az volt, hogy kifejlesszék és minősítést nyerjen a 120mm L55 löveg továbbfejlesztett változata, az emelt nyomású 120mm L55A1.
Németország, Dánia és Magyarország már rendelt az új fejlesztésű lövegből, mely a Leopard 2A7+ harckocsikba lesznek beépítve. A Rheinmetall reméli, hogy 2021-ben a brit Challenger 2 Life Extension Project (LEP) – élethosszabbítási program – része lesz az L55A1, ezzel az Egyesült Királyság lesz az első nem Leopard 2 üzemeltető ország mely ezt a löveget rendszeresíti.
Az új ágyú képes lesz a következő két generációnyi páncéltörő lőszer kilövésére mint pl. a DM73 (KE2020). Ezen lőszer remélhetőleg az év végére megkapja a gyártási engedélyt a német kormánytól. A DM73 a korábbi DM63-hoz képest a célballisztika területén 8%-os ugrást jelent. Jóval jelentősebb fejlesztés lesz a KE2020Neo, mely már teljesen új fejlesztés lesz a jövőben. Minősítése 2024-2026 között várható és tervezetten 2026-ban megkezdődhet a gyártás. A megjelenésének évében 20%-al jobb teljesítő képessége lesz a már rendszerben lévő többi lőszerrel szemben.

Jelenleg a 130 mm-es lövegből egy lövés demonstrátor létezik. A löveget az Eurosatory 2016-os eseményen jelentette be a Rheinmetall AG. A cég szerint a 8%-os kaliber növekedés 50%-os teljesítmény ugrást jelent. De honnan is jön ez az érték? Igen egyszerűen, a 120 mm-es löveg felületének töltényűr térfogata nagyjából 10 liter. A 130 mm-es löveg fejlesztésével megvalósult egy töltényűr térfogat amely 50 literes lett, ezzel sikerült megvalósítani, 50%-al nagyobb energiát a fegyverben. Az ötlet az volt, hogy lehetőség szerint a célig azt sikerüljön megtartani.

A tervezés során, a 130 mm-es ágyúnál – 50 literes kamra térfogat, 6.6 méter hosszú löveg cső –, figyelembe kellett venni a jövőbeni fejlesztési potenciált. A jövőbeni harckocsi tervezett élettartama megegyezik a jelenleg is aktív Leopard 2 harckocsiéval, mely 40-50 év. Ezért ott kell lenni a lehetőségnek, hogy a jövőben létrehozott veszélyekkel is felvegye a versenyt, de ezek többsége még ma nem ismert teljesen. Így szükség van fejlesztési potenciálra.

Egy harckocsi fő fegyverzetét legalább 50 egyedi paraméter határozza meg, többnyire egymástól függően. A fegyver teljesítményét meghatározó két legfontosabb paraméter, a szükséges pontosság egy adott távolságon és az elérhető csőtorkolat energia a KE - Kinetikus Energia - lőszereknél.

A fegyverrendszer követelményeinek figyelembe vétele során, a fegyverkialakítás előbb-utóbb „technikai kompromisszumok optimalizálása” lesz.

A fegyverrendszerre vonatkozó korlátozó követelmények a következők:
- A rendszer össztömege nem haladhatja meg az 50 tonnát (MLC 60), - Military Load Classification, Katonai Teherbírási Osztály - elegendő helyet biztosítva a jövőbeli fejlesztéseknek.
- Az alváz és a torony védelme a 125 mm-es KE - Kinetikus Energia - lőszerekkel szemben.
- A fő fegyvernek képesnek kell legyőznie, az ellenfelek nehéz páncélos eszközeit harctéri körülmények között 5000 méterig

A tervezett lőszerről.

Mindig vita tárgya, hogy a szegényített urán vagy a wolfram-karbid lőszer a megfelelő. A Rheinmetall 40 éve a wolfram-karbid lőszer gyártásban érdekelt. Figyelembe véve a DU (szegényített urán) lőszerek tudományosan bizonyított előnyeit, úgy tűnik, hogy a közeljövőben az előny áttér majd a wolfram-karbid technológia oldalára.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a szegényített urán „10 megajoule” esetén alapvetően már eléri a maximális potenciálját a célnál. Nagyobb sebességnél a wolfram-karbid jobban teljesít, mint a DU, akár 2000 m/s-ig (ez egy becsült optimális érték, amely a jelenlegi fegyver technológiával és az APFSDS – Leváló köpenyes, szárnystabilizált, páncéltörő lőszer – elérhetetlen).
- Ami még számít az a mag/közép erőssége, ami enyhe előnyt ad a wolfram-karbidnak.
- A jövőben az ütközési sebesség várhatóan 1800 m/s lesz, és az energia a célra vetítve 14-15 megajoule, ezért a szegényített uránium előnye el fog tűnni. 
- Ami aggasztja a fejlesztőket, az a legújabb orosz aktív védelmi rendszerek képességének nem ismerete a lőszerekre nézve.

A piaci követelmények meghatározása.

A 130 mm-es löveg fejlesztésének kezdetén fel kellett mérni a piaci igényeket. Az első gondolat sok esetben az új platform. A kérdés, hogy egy új harckocsi platform kezelő vagy kezelő személyzet nélküli lesz-e. Konklúzióként, olyan löveg kell, mely alkalmas mindegyik opcióra. Jelen pillanatban a fő piaci igény az új harckocsi platform esetében a személyzet nélküli opció felé halad. A Rheinmetall a 130 mm-es löveget felajánlotta az USA Hadseregének is, a jövőbeni OMT (Optionally Manned Tank) programba - személyzet nélküli lehetőség -, de e mellett a cég elkezdte a fejlesztői munkát, hogy hitelesen tudja igazolni, a 130 mm egy opció lehet a létező 120 mm-es platformoknak mint upgrade lehetőség. De jelen megállapítás szerint, a 130 mm-es upgrade mindképpen új tornyot jelent majd.

A személyzet nélküli toronyban az összes lőszernek a toronyban kell lennie. A Leopard 2 és az M1 esetében amikor is a fegyverhez 37 vagy 42 lőszer is van, a jövőben a vevőknek el kell fogadniuk, hogy 20-22 lőszernél nem lesz többre lehetőség egy ilyen rendszernél. Ellenkező esetben a torony mérete óriásira nőne és azt nem lehetne rendszer kompatibilisnek mondani. Még több védelemre lenne szüksége, a harckocsi pedig jobban látható lenne.

Az előzetes alapvető fejlesztési munka szükségessége:

A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, mivel 10 év is lehet a projektre szánt idő keret, ezért 2015 év végén elkezdődött a 130 mm-es löveg fejlesztése. A fejlesztés során 3 fő kategóriát jelöltek meg.

- Az egyik a teljesítmény várható növekedésének ellenőrzése. Ez 50% a 120 mm-hez képest.
- A precízió és a rendszer kompatibilitásának optimalizálása. A precízió terén azt lehetett látni, hogy a követelmény a harci távolság tekintetében dupla lett, vagyis képes legyen 4-4,5 km távolságról célt leküzdeni. A rendszer kompatibilitásnál a követelmény lett, a teljes rendszer nem lehet 50 tonnánál több. Bizonyítani kellett, hogy a 130 mm-es löveg befér és tökéletesen működik, a kiválasztott rendszerben.
- Tervben van az úgynevezett „automated ammunition flow” – automata lőszer továbbító – bekötése, mely egy adapterként funkcionálna az automatikus töltő rendszer és a fegyver között.

Reakciók a 2020 nyári videóra
Nem igaz...
...hogy a 130 mm-es löveg fejlesztése készen van.
...továbbá, hogy a Rheinmetall ajánlatot tett a 130 mm-es löveggel a Challenger 2 Life Extension Project (LEP) – élethosszabbítási program – részére.

Ami igaz...
2020 áprilisában volt egy lehetőség a németországi Unterlüß-ben. Az angolok amikor már nem terveztek több tesztet helyben a Challenger 2 harckocsijukkal, a németek megkérdezték, hogy engednék e a 130 mm-es demonsztrátort beépíteni a toronyba. Hihető vagy nem, a Challenger 2 sokkal jobb lehetőség volt mint a Leopard 2, mivel az előbbi szélesebb, ezért könnyebb is beépíteni a löveget. Az akkori tesztek amik a videóban is látható voltak, azt a célt szolgálták, hogy megmutassák, mennyire jól kiegyensúlyozott a fegyver egy már létező 120 mm-es löveg toronyban. Ha több idő állt volna rendelkezésre valószínűleg menetből való éles lövészetet is végre hajtottak volna. Néhány ember nélküli lövészetre így is sor került, álló helyzetből.

Zárszóként. Az évtized közepére fejeződik be lehetőleg a fejlesztés (TRL 6), mivel jelenleg nincs piaci igény a fegyverrendszer korábbi elérhetőségére.

Fotók és információk a Rheinmetall AG online prezentációjából vannak, melyre a blog szerzője meghívást kapott.