2019 áprilisában három darabra nőtt Magyarországon azon körforgalmak száma ahol emlékműként a Honvédség és a Néphadsereg korábbi repülő technikája, került emelvényre. Pápa, mint harmadik város Szolnok és Kecskemét után büszkélkedhet egy ilyen közúti kereszteződéssel.
Nem új keletű példa terjedt el az elmúlt években Magyarországon. Bár a bázisrepülőtereken belül állítottak ki gépeket, és most is találhatóak például a szolnoki vagy a pápai bázisrepülőtereken, de ezek elzártak a kíváncsi szemlélő elől és egy-egy nyílt napon láthatóak. Ha külföldön nézünk körbe jó pár példa látható, nem is kell nagyon messzire menni a határtól, az erdélyi Aranyosgyéresen 2011 óta a város melletti autópálya lehajtónál került kiállításra egy LanceR, mely a Román Légierő 71. Repülőbázisa állományában repülőhalált halt pilótáknak állít emléket.
Aranyosgyéres:
Ha nyugatra tekintünk ott is rengeteg példát találunk. Például a németországi Donauwörthben az egyik körforgalomban egy Bo105-ös található, mely a városban székelő Airbus Helicopters helyi üzemének és a város kapcsolatát szimbolizálja. Északon Wittmund városa melletti elkerülőn egy F-4F Phantom a nagy vörös R betűvel emlékezteti az arra járót az öreg „füstölőre”. Itt ismét nyugatnak fordulva és másik országba lépve egy másik szuper jet, a holland Uden megyei Volkel bázis kapujával szembeni körforgalomba van egy F-16A.
Wittmund:
Másik országba átlépve, a franciaországi Salon-de-Provence-ban pedig a Patrouille de France színeire festett Fouga CM.170 Magister jelzi az arra járónak, hogy a közeli 701. Bázis – Base aérienne 701 – az ismert bemutató csapat otthona. Ugorva az országok között, az északi sarkkörhöz közel, egy Saab 35 Draken a finnországi Turku városa mellett reptér közelében díszíti a körforgalmat. Belgiumban, Chièvres városában – egy volt légibázis mellett – egy Hawker Hunter Mk. 4, a spanyol Talavera la Real városa melletti reptérhez vezető úton pedig egy Northrop F-5A Freedom Fighter néz a statikus emelvényen az ég felé.
Látható, hogy mennyi példa van, azt Oroszországot is lehetne említeni bőven. Bár "kiállított katonai eszköz" mint tárgy nem új dolog nálunk, hisz biztos emlékeznek sokan a 70-es években nyilvános helyekre kirakott vadászgépekre, de a körforgalmi mementókra még bőven kellett várni. És a fenti idegenbeli példák után, visszatérve Magyarországra, kezdve a történetet.
MH Légijármű Javítóüzem:
Mielőtt a gépek köztérre kerültek volna, előtte még bőven volt munka, hogy a végső helyre kerüljön a technika. Molnár József alezredes, főmérnök, az alakulat parancsnokhelyettese, valamint Susa Gábor és Lévai Róbert őrnagy segített a dolgok hátterébe betekinteni.
Amikor fölvetődött, hogy a magyar honvédség bevonásával, inkurenciában tárolt légi járművek kerülnek kiállításra, az önkormányzatok és a helyi veterán szövetségek bevonásával, akkor egyértelmű volt hogy ennek a feladatnak a dandárját, az a Honvédségre fog hárulni, mivel ő adná a technikát, ami a tulajdonában van. Illetve azt a szaktudást, ami ahhoz kell, hogy ez a jogszabályok eljárásával kiállításra elkészüljön. Ehhez a kecskeméti bázison lévő MH Légijármű Javítóüzem alakulat és állományának képesség, szaktudás és az eszközpark állt rendelkezésre. Amikor kijelölésre kerül egy technikai eszköz, sok esetben évek óta álló repülő technikáról van szó, abszolút alkalmatlan a repülésre, nem üzemeltethető.
Az első kezdeti lépések:
De azért még haditechnikai eszköznek minősül! Ott kezdődik az első lépés, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően, azt hatástalanítani kell. Nyilván ez csak akkor lehetséges, ha a CFE eljárásoknak megfelelően, egy eljárás megy végbe az adott illetékes hatóság jóváhagyásával. Ilyenkor lép a képbe a MH Légijármű Javítóüzem ahol megvan a szaktudás, akár oldalszám szerint is, mert nyilván különböző típusok, különböző altípusok, illetve különböző állapotban is ehetnek az eszközök.
Annak a rendje és módjának megfelelően egy bejelentett csökkentési helyen, megkezdődik a hatástalanítási munka, az alakulat részéről. A legvégén ez úgy fejeződik be, hogy a CFE normáknak megfelelően – mert bárki, bármikor ellenőrizheti nemzetközi szinten – szintén kijön a megfelelő jogkörökkel ellátott szerv, és leigazolja, hogy ez a haditechnikai eszköz már nem minősül annak. 15 nap van arra, hogy a kidolgozott technológiát elküldje a CFE keretein belül az összes részes országnak és 15 napja van rá az adott nemzetnek, hogy derogációt nyújtson be ezzel kapcsolatosan.
A 4605-ös Szolnokon (Kovács József fotója):
A hatástalanítás megtörtént, a további munkák végrehajtása:
A következő lépés az egész műveletben a szállítás, az adott helyszínről egy másikra. És ez még nem a kiállításra való szállítás, ilyenkor még csak hozzák a Légijármű Javítóüzemhez, illetve Szolnok esetében a helyszínen vagy olyan legközelebbi honvédségi objektumba ahol van lehetőség, hogy megkezdődjenek a rekonstrukciós munkák. Itt megemlítendő egy másik alakulat mely derekasan részt vett a szállításokban, ez pedig az MH Katonai Közlekedési Központ.
Mely alakulat biztosítja a szükséges nehéz szállító gépjárműveket, illetve ott is nagyon tapasztalt felkészült szakemberek vannak erre a folyamatokra. De mivel légijárműről van szó, ezért azokat a sajátosságokat, így az emeléstől kezdve a rögzítésen át, azokat viszont megint Légijármű Javítóüzem állományának szaktudása tudja kiválóan biztosítani.
Kecskemétre való szállítást követően, elkezdődik az a része a feladatnak ami egyrészt a belső terek átalakítása, belső berendezések kiépítéséről szól. A szolnoki gépnél természetesen Szolnokon történt ez meg. A Mi – 24-nél a fedélzeti gépágyú kiszerelésre került, annak is megtörtént a hatástalanítása. Ekkor elkezdődik a gépeknek a rekonstrukciója, ez nagyon sok esetben igen komoly lemezes munkát jelent.
A kecskeméti alakulat olyan szakszolgálati jogosultságokkal rendelkezik, az adott rendszerekhez, berendezésekhez, másrészről gyakorlati képességekkel is, ami megint alkalmassá teszi a MH Légijármű Javítóüzemet, hogy egy ilyen nagyon régóta nem üzemelő repülő technikának a rekonstrukciós munkáját végrehajtsa.
A technikát előkészítették, a következő teendők:
Kezdődik itt a lemezes munkák, kiépítések, illetve javítások, újralemezelések. Elkezdődik egy nagyon komoly előkészítő lemezes munka. Itt esetleg imitációk gyártása alkatrészekhez, vagy meglévő inkurens alkatrészek pótlása, rekonstrukciós feladata.
A légijárműveknek, a festését és felirati térképét is az alakulat készíti elő, ez is mint alap tevékenységként jön. Itt fontos hogy már az elején meglegyen a konszenzus, hogy akkor milyen színű legyen, milyen feliratok kerüljenek fel, az oldalszám melyik kort idézze. Mivel érzékeny közönségről van szó, nem lehet soha megfelelni, az elvárásoknak. A munka folyamata során a Légijármű Javítóüzemnek állandóan kell tartania a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, illetve cégekkel, akik ebben részt vesznek.
A gép festése Kecskeméten (Kovács József fotója):
És az elkészülte után (Kovács József fotója):
A gép kiállításra kész. De tennivaló még van:
Egy ilyen kiállított gépnél két alapvető része van az előkészítő rekonstrukciós munkáknak, amiben szakmai tanácsot ad a kecskeméti alakulat.
Egyrészt nyilván maga az a tartó szerkezet, ami majd a körforgalomba biztosítja a tartó kapcsolatot, amihez rögzül a sárkány szerkezet. Az a cég amelyik ezt vállalja, illetve elkészíti, nincsen meg neki az a szaktudása, hogy milyen pontokon lehet mechanikai kapcsolatot teremteni a repülőgép vagy a helikopter sárkányszerkezetébe melyek azok a teherviselő részek, ahol megbízhatóan rögzíthető a légijármű. A fénytechnikai eszközök installációja, egy közös koprodukció.
Azokkal a céggel, illetve cégekkel, akik vállalják, illetve a kivitelezést végrehajtják. Velük együtt közösen hajtja végre a Légijármű Javítóüzem a befűzést még a rekonstrukciós munkák alatt az légi eszközökbe.
Minden esetben fölmerül a rendelkezésre álló fegyverzet felfüggesztése. Ami rendelkezésre áll, hangzik el a válasz. Vagy amit meg lehet oldani, persze lehetett volna rakéta is vagy imitáció, de az imitáció az mindig egy plusz költség. Függ attól mit kér a „megrendelő” akik akarják a gépet. A Légijármű üzem egy karbantartó cég egy üzem, amit a felhasználó kér az fog elkészülni, mit szeretnének, mire van lehetőség.
Maga a beemelés mozzanata, a végső helyre:
A legvégső mozzanatoknál, amikor a légi járművek beemeléséről van már szó, sokan nem gondolják végig, de egy élő technikának például elő lehet venni az üzemeltetési leírását. Ott meg tudja nézni a Légijármű Javítóüzem szakemberei, hogyan lehet emelni.
Egy olyan technikánál ami már nincsen rendszerben, vagy nincsen meg hozzá az adott szerkezet ami felemelheti, ez már nehezebb dolog. Amikor oda kerül a sor, beemeléseknél mindig a daru kezelője mondja ki fölemelem vagy nem, 10 m/secundum nagyobb szélnél nem lehet dolgozni.
A grafikai munkák, azokat a logókat, azokat a felségjelzést, oldalszámot, annak a festő sablonját, vagy a matricáját meg kell rajzolni, tervezni. Szerencsére, alap tevékenységből adódóan, ilyen képessége is van a kecskeméti alakulatnak.
PÁPA:
A fenti bevezető és külföldi példák után, a bejegyzés első gépe a Pápán kiállított gép. Bár jelen állás szerint utolsóként került közterületre, mégis ezzel kezdve a sort, mivel itt jött elő az ötlet a bejegyzés elkészítéséhez. A Pápára kiválasztott légi jármű egy Mikojan-Gurjevics MiG – 21MF típusú vadászgép lett, mely még 2018-as év decemberében emelvényre került. A végső simítások a 2019-es évben is folytatódtak, és áprilisban a Honvédelmi miniszter és a város Polgármestere, több hazai alakulat parancsnoka, valamint az érdeklődők jelenlétében adták át a városnak hivatalosan is az emlékművet.
A 4605-ös évekig Szolnokon volt félre tolva (Kovács József fotója):
A MiG – 21MF, a legendás 21-es típuscsalád harmadik generációs családjába tartozik, ezen változatok a 60-as évek vége, 70-es évek elején lettek kifejlesztve. Az MF verzió első példánya 1969-ben emelkedett a magasba. Az M Modernizirovannyy ("Modernziált") az F = Forsirovannyy ("feljavított") jelent a típus megnevezésben. A gép az SM alváltozat modifikációja volt exportra, RP-22-es lokátor és R13-300 hajtómű jellemezte az MF változatot. A szóban forgó gép, a 964605 gyári számon került ki a gyárból, mely 1971-ben kezdte meg szolgálatát Magyarországon. Hazánkban összesen 50 db MF változat szolgált a Légierőben, ebből kilenc darab megsemmisült az MF kivonásáig A 4605-ös gép 1977-ben átkerült Kecskemétre az ottani ezredhez, végül 1990 áprilisában Szolnokra repülték át utoljára, ahol a Repülő Műszaki Főiskola növendékeinek nyújtott segítség a következő években.
A 4605-ös anno, (forrás Kovács József):
Kovács József a pápai gép ötletgazdája, személyesen is érintve volt a projektnek. 1981-ben vonult be fedélzeti rádiólokátor üzembetartó szakra Szolnokra, és végül 1985-ben avatták hadnaggyá a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola végzős hallgatójaként. A sors pápára sodorta és a pápai repülőezred 1. műszaki századához került, a MiG – 23-as századhoz majd a Fedélzeti Lokátor üzembentartó csoport parancsnok helyettesi beosztásba került. 1987 után az ezred törzs, majd az ezred humán szolgálat tagja, a reptér bezárásáig szolgált a bázison. 1995-től Humán-sajtófőtiszti beosztásba került. A repülőezred felszámolása után, a Sziklába került át, a Légierő Vezérkar állományába, Légi Kutató-mentő Koordinátor beosztásba, majd 2005-ben ment szolgálati nyugdíjba.
Kovács József képviselő bal oldalt, 2015 november végén készült fotón, Dr. Áldozó Tamás polgármesterrel beszélget. Az első tervezgetés pillanatai (forrás Kovács József):
1937 óta Pápa mellett létezett repülőtér, azóta van szoros kapcsolatban a város és a katonaság. Az évtizedekig itt állomásozó alakulat, a 47. honi vadászrepülő ezred 1961-ben települt át Pápára, előtte a szovjetek reptere volt, és még ugyanebben az évben az alakulatot MiG – 21F-13-ra fegyverezték át. Az idők során sok mindenben első volt a bázis, ide érkeztek meg elsőként a MiG – 21MF gépek, és a MiG – 21bisz-ek is.
Itt állították egyedül hadrendbe a MiG – 23-as gépeket is, a rendszeresített század a rendszerváltás után pedig a Sámán nevet vette fel. De ugyanígy a szomorú vég szemlélője volt is volt egyben a reptér. 1997-ben itt vonták ki a MiG – 23-okat, és utolsóként a MiG – 21-ket 2000-ben. Nem sokkal ez után a bázis bezárásra ítéltetett, és végül több éves hibernáció után ébredt újra a NATO és szövetségesei által finanszírozva, hogy egy közös üzemeltetésű Szállító Ezred települjön.
Kovács József így emlékezett vissza a kezdetekre:
Nagyon pozitív hozzáállása volt a városnak már a kezdet kezdetén is. 2016 nyarán a Polgármester úr bevitte a javaslatot a testületi ülés elé. A képviselő-testület már akkor is egyhangúlag támogatta az emlékmű megépítését.
A következő év január 15-én indult el az előkészítés, a kérvény megírása Pápa város Polgármestere és az MH Pápa Bázisrepülőtér parancsnoka részéről közös engedély kéréssel fordult a Honvédelmi Miniszter irányába. Dr. Simicskó István Honvédelmi Miniszter végül 2017 július 7-én írta alá, és engedélyezte a MiG – 21-es körforgalomba való kihelyezését, a HM részéről. A tervekben először egy MiG – 23-as szerepelt, de az év márciusában jött az értesítés, hogy a Hadtörténeti Intézetben nem tudják teljesíteni a kérésünket ezért jött a képbe végül egy MiG – 21-es, ami az idő előrehaladtával a 4605-ös oldalszámú MiG – 21MF lett.
Július végén a képviselő testület egyhangúlag meg is szavazta a megvalósításhoz az összeget. A Honvédség biztosította a logisztikát, a szállítást és a festést mivel a gép Szolnokon volt leállítása óta. Itt a szolnoki bázison hajtották végre a hatástalanítást, a hajtómű, a katapultülés és a lokátor, mint három nagysúlyú berendezés kiszerelését. Ezek után került át Kecskemétre az MH Légi Jármű Javítóüzembe és itt 2018. április 12-én készült el a gép festése, majd ugyanez év nyarán került át Pápára.
A pápai gép, az avató ünnepségen:
A kijelölt helyszínen, 2018 augusztus elején kezdődött el a körforgalomban a tartószerkezet megépítése. A Timpanon Építésziroda a generál tervezést hajtotta végre, Német Csaba a cégtől így foglalta össze a munkájukat:
Feladatunk magába foglalta az építész tervezést a statikai tervezést, a talaj mechanikai vizsgálatot és a villamos tervezést. Ugye ennek készült díszkivilágítása, valamint egy kertépítészeti tervet, a körforgalom növény telepítését jelentette. Az egész úgy indult, hogy készíttetünk egy talajmechanikai szakvéleményt, ami egy fúrásból állt, ami megvizsgálta a talaj rétegződését, statikai szempontból az elsődleges dolog volt a gép súlya, ami kb. 4,5 tonna volt.
Ettől függetlenül, próbáltuk a tartószerkezetet úgy megcsinálni, hogy minél légiesebb legyen, hogy a repülőgép domináljon a tartószerkezeten. A Honvédség részéről elhangoztak olyan igények milyen szögben legye a gép merre nézzen, ezért lett így beállítva, hogy a laktanya felé nézzen az orra.
A munka oroszlánrészét a Kovácsi-Fal Építőipari és Szolgáltató Kft. végezte, Nagy Szabolcs a cégtől mesélte el a dolgokat. Katona múltja miatt szintén érintett volt személyesen a MiG – 21-es típushoz:
Pápán voltam katona, olyan szerencsés helyzetben, hogy a repirányító toronyban, mint kiszolgáló személyzet voltam ott a repüléseknél. Tehát MiG – 21-es repülőgépet sokat láttam kívülről és belülről is.
A meglévő tervek alapján kellett dolgozni, a talaj feltárását, a környezetet a tervezők elvégezték.
Az alap kiásásánál, a körforgalomban megtaláltuk a régi Pápa és Celldömölk közötti utat 1,5 méterrel lejjebb, valamikor a körforgalom a 90-es években épült, a korábbi aszfaltos utat emiatt találták meg, előtte ezzel senki nem számolt. Végül áttörték, mert le kellett ásni 3 méter mélyre az alapozás miatt, mivel aszfaltos útról volt szó, ez különösebb gondot nem jelentet. A zsalu rendszer megtervezésénél is merültek fel apróbb gondok, mert a tervezés egy eléggé érdekes dolog,
Meghajlított betonra képzelték el a repülőgépet és ennek a zsaluzatnak se volt egyszerű az elkészítése. Erre kitérve ha megnézzük Kecskeméten a 9606-os gép balra dől, de Pápán a 4605-ös pedig jobbra. Az előkészítő munkák során a Honvédségnél, szintén balra dőlősnek kezdték előkészíteni a pápai gépet, de ez hamar észre lett véve és lényegében csak a felfüggesztéseknél kellett korrigálnia a dolgokat.
Az elkészült és kiállított gép emlék azoknak akik életüket adták a haza szolgálatában, és emlék azoknak akik közvetve vagy közvetlenül részesei voltak a pápai katonai repülésnek. A gépet a 2018-as év decemberi hónapjában helyére emelték. Áprilisig itt-ott kisebb munkákat hajtottak végre a gép körül, melynek során eljött az átadó ünnepség.
Dr. Áldozó Tamás Pápa város polgármestere ezekkel a szavakkal szólt a megjelentekhez:
Az elmúlt hónapokban új jelkép született. Olyan új jelkép, aminek előkészületeit, tervezését és építését, szinte egyetemes támogatással figyelte a város közönsége. OlyaN új jelkép, amely magába sűríti mindazt, ami egy jelképtől elvárható. Megjelenésével uralja a környezetet. Történelmet, hagyományt és méltóságot közvetít.
Az átadáson jelen volt dr. Benkő Tibor Honvédelmi Miniszter is, ő beszédében már a jövőről is szót ejtett:
Ha erre a gépre nézünk azt mondtam, hogy erőt sugárzó tekintélyes eszköz, amellyel hűen szolgálták elődeink Magyarországot, a magyar Honvédséget, előtte a Néphadsereget.
Ugyanakkor szeretném elmondani a magyar Honvédség, a továbbiakban is rendkívül erős fejlődésnek indult és én biztos vagyok abban, hogy az itt álló légierőt szolgáló volt tisztek, tábornokok, hiszen láttam itt tábornoki arcokat is a sorokban, ők büszkék lehetnek arra, hogy a magyar honvédségben az elmúlt hónapokban jelentős változás történt.
Szeretném kihangsúlyozni azt is, hogy nem levetett technikai eszközöket vettünk, hanem vadonatújakat, a legkorszerűbbeket, a legmodernebbeket. Ez is a ma szolgálatot teljesítő katonák elismerését hivatott biztosítani. Én azt kívánom, hogy ez a jelkép, ez álljon itt örökké Pápa városán. Hirdesse a város és a katonák közös munkáját és szolgálatát. Egyben emlékeztessen azon hős katonáinkra, pilótáinkra, akik ennek a célnak az érdekében áldozták az életüket.
A szalag átvágása, bal oldalt Dr. Áldozó Tamás polgármester, jobb oldalt dr. Benkő Tibor Honvédelmi Miniszter:
SZOLNOK:
Az 574-es oldalszámú Mi – 24D típusú helikoptert 2018 márciusában helyzeték el Szolnokon a Debreceni út és a Kertész utca találkozásánál lévő körforgalomba. A 220574 gyári számot viselő D típusú Mi – 24-es, 1985 közepén érkezett 9 másik társával együtt Szentkirályszabadjára, a 87. harci helikopterezredhez. Ezek voltak az utolsó D verziók, ugyanis még abban az évben érkezett további a már modernebb Mi – 24V helikopter, ebből is 10 db érkezett.
Ez utóbbiak közül kettő ma is repül Szolnokon nagyjavításuk óta. Az 574-es megélte a szentkirályszabadjai repülőtér bezárását és a Mi – 24-ek átköltözését Szolnokra az MH 86. Szolnok Helikopter Ezredhez – 2007-től MH 86. Szolnok Helikopter Bázis. Naptári üzemidejének lejártával – 2010-ben – a gép leállításra került, és tárolásra Szolnokon. Évekkel később, átfestve és új helyen hirdeti Szolnok katona város jellegét és az újjászületett harci helikopteres alakulatot.
Az 574-es a Debreceni út, Kertész utca találkozásánál:
A Mi-24-es emlékművel kapcsolatban Bajzáth Béla adott betekintést, Szolnokon egy jelentős építőipari kapacitással rendelkező cég vezetője.
A külső szemlélőnek kevésbé érdekesség, de ez egy elég érdekes munka volt, mivel ez egy látszó beton szerkezet, egy csonka gúla, 2,5 m széles az induló négyzet a talajtól és ez szűkül össze 1,5 méterre a felső részen. Ennek a csonka gúlának a tetejére helyezték el a helikoptert. Az építés-kivitelezés során a reduktor lábaihoz lett fogatva a gép, gyakorlatilag egy tartószerkezet került a deszanttérbe. Alá van szépen kapcsolva, a tartószerkezet pedig 3,5 tonna súlyú lett. Ami nem volt egyszerű.
Az volt az igény a helikopter egy gyorsító helyzetben kerüljön fel és a rajta lévő lapátok is ezt szimulálják. Igen ám, de az mindig egy fölfelé álló lapátsor, és így szerették volna a kialakítani, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen, illetve olyan módon kivitelezhetetlen, hogy az jól nézzen ki. Például le se szerették volna nyűgözni mert ez is felmerült, de azt Kecskeméten nem javasolták, ezért lett végül kikötve, ugyanazokon a nyűgözési pontokon mint ha a földön lekötnék a helikopter lapátjait.
Visszatérve a kivitelezéshez, nehezítette a munkát, hogy mínusz 10 fokban télen kellett dolgozni a földi tartószerkezeten, komoly előkészítést igényelt a beton technológia kidolgozása, nem szabad, hogy egy nagyobb tömbben nagyon erős hő termelődés kezdődjön el, nagyon precíz adagolással, egy kiszámítható kötési folyamatot kellett biztosítani. És másodsorban és ami nagyon fontos, hogy a mínusz 10 fokban is olyan védelmet biztosítsunk a szerkezetnek, ami nem csökkenti az élettartamát.
Légi fotón, a helikopter a körforgalomban:
De még előtte....a rekonstrukciós munkák végeztével, a kiállításra kijelölt gépnél is, elég komoly lemezes munkát hajtottak végre. A típusnál rengeteg imitációt készült el, például a hajtómű ki lett építve, a gázcsövet átalakítani, lezárni kellett. Itt és a többi kiállított gépnél, mivel egy külső kiállítási célú gépről volt szó, lehetőleg minden olyan nyílást le kell zárni amibe az élővilág betud esetleg költözni.
Molnár József alezredes segített egy két apró részletbe betekinteni:
A festéssel kapcsolatban, úgy van megoldva egy dupla lakréteggel ami biztosítja, hogy a lehető legtöbb ideig bírja, az ne fakuljon ki, ne krétásodjon. Maga a festés, a formák, a jelzések, korhűek a helikopteren. A Szolnoki gépnél előjött a tervezés során hogy esetleg fából a Falanga rakéták kifaragással elkészülnek.
Végül 2018 márciusában a jelenlegi helyére került az 574-es gép. Az alábbi fotók az év nyarán készültek:
KECSKEMÉT:
A 969606-os gyári számú gép egy szintén MiG – 21MF típus, ahogy a pápai is. 1974-ben érkezett egészen az országba és 1994-ig repült, évei nagy részét Kecskeméten töltötte. Idehaza elsők között került közterületre, mint körforgalmi gép. Bulyovcsity Róbert okleveles építészmérnök, a kecskeméti gép tervezéséről, munkafolyamatáról és a kezdő lépéseiről beszélt:
A családommal egy spanyol körúton voltunk, és Sevilla belvárosában autózva megpillantottunk a társasházak között egy helikoptert körforgalomban felállítva. Elgondolkoztam azon, hogy milyen jó is lenne egy ilyen helikoptert itt Kecskeméten is felállítani. A legkisebb fiam mondta erre, ne egy helikoptert hanem egy vadászgépet állítsunk fel.
Hazaérve eljött az irodánkba egy ügyfél, aki az utazás előtt több alkalommal járt nálunk. Egy nap betoppant hozzánk egyenruhában. Ezen teljesen meglepődtem, meg is kérdeztem tőle hol szolgál. Meglepetésemre kiderült a bázisrepülőtéren katona, méghozzá igen magas beosztásban.
Ekkor eszembe jutva a spanyol út beszélgetése, rögtön mondtam is neki, hogy lenne egy ötletünk és előadtam neki a fent említett esetünket. Tetszett is neki és megígérte, hogy megkérdezi a bázis parancsnokot hogyan viszonyulna ehhez a tervhez. Másnap hívott, hogy ők is nagyon jó ötletnek tartják.
Ezek után készítettem három látvány tervet, amit barátok és ismerősök között megszavaztattam, majd a házi versenyen győztes variációt küldtük el a bázisparancsnok úrnak. Végül apróbb csiszolások után az is lett felépítve amit a nagyközönség ma is láthat a körforgalomban.
A tervezés utáni első munkák:
A tervezés után jelentkeztek az első problémák, amelyeket át kellett hidalni. Az első rögtön ott kezdődött, hogy abban az időben ilyet tilos volt építeni, mert meg volt szabva az, hogy körforgalomban mekkora műtárgyat szabad elhelyezni, viszont a mi ötletünkre nem létezett törvény, s ezért első körökben az Állami Közút kezelőtől és más helyekről elutasító levelek érkeztek.
Többszöri megkeresések után viszont már más hangok érkeztek. Főépítészi, tűzvédelmi, rendőrségi, hozzájárulásokat is sikerült beszereznünk, majd ezek után megkaptunk minden szükséges árajánlatot a szereplőktől. Különböző vállalatok, magánszemélyek hozzátették a maguk tőkerészét, és természetesen a város vezetés is miután minden alkotóeleme összeállt a kirakós játéknak.
A megvalósítási folyamat, áthidalni való problémák:
Ebben a projektben az volt a különleges ahogyan hozzákezdtünk az egészhez. Az igaz, hogy vannak a világban fölállított repülőgépek, de általában egy statikus állapotban helyezték el őket. Ennek a vadászgépnek, amit Kecskeméten állítottunk fel, pilótája Jónás János volt, illetve annak idején ő is vezette azt, és ez egy úgymond manőverezési szögben lett elhelyezve, harminc-harminchat fokos szögben, fölszálló és balra kanyaradó irányban, ami azért különleges, mert a gravitáció így másképpen hat rá. Olyan erők jelentkeznek a felállítás után, amelyek az emlékművet egy nyugodtabb helyzetbe szeretné tolni.
Mivel repülési pozícióban van ezért nekünk meg kellett találni azt a fajta felfüggesztési módot, ami ezt majd el fogja bírni de továbbra is egy könnyed tartást adjon az egésznek ha majd elkészül, és ne érezze azt az arra járó utazó vagy látogató, hogy egy nagy tömegű tartó van a gép alatt. A vadászgép 17 tonna volt ha jól emlékszem, és könnyített állapotában lett a végére 7,5 tonna. Erre a súlyra persze még ráadódik a szélnyomás ereje és a gravitáció által generált erők is. Ennél a fázisnál azonban nekem elfogyott a tudásom, nem tudtam előbbre haladni a tervezéssel, de szerencsére akkor jött egy nagyobb multi nacionális cég segítsége, és néhány zseniális tudású gépészmérnök, akik végül elkészítették a rögzítés csomóponti terveit.
Ők nagyon magas szinten tudták ezt véghezvinni. Komoly szakmai segítséget kaptunk tőlük és úgy láttuk ők is nagyon lelkesek voltak, hogy itt lehetnek és végül megoldották a gép fölfüggesztését.
Beemelés, a végső pozícióba:
Az interneten is visszanézhető, a fotókon és a videókon is egyaránt látható, hogy három daruval fogtuk a repülőt. A gépnek egy 70 tonnás ellensúlya van csak a földben, és plusz még 7,5 tonna a pillérek darabonkénti súlya.
Így össze adva több mint 90 tonnás ellensúlya van a néhány tonnás gépnek, és igazából azok az erők amelyek a gépre jelenleg is hatnak, összességében kisebbek mint amik egy manőverezési pozícióban hatnának a gépre a levegőben.
Tervezetten és így a végső elkészítés során is, azokon a pontokon lett a gép függesztve ahol a hajtóművek voltak bekötve. Bárhol máshol ha a tartóoszlophoz fognák a gépet valószínűleg szétesne. Három ponton volt bekötve a hajtómű a kiemelés előtt, ezeken a pontokon bárhogyan lehet rángatni a gépet, úgy viszi át a szerkezet a ráható erőt, hogy nem éri károsodás. A szél ereje pedig lemegy a pillérekbe és így nem tesz károsodást a gépben, ez a titka.
Konklúzió:
Ez egy úttörő mutatvány volt, ezért a kivitelezés alatt voltak megoldandó problémáink, de ez volt a munkának az élvezeti része. Ha a Discoveryn nézzük a mega építményekről szóló dokumentum filmeket, ott is látható, hogy mindig van megoldandó probléma, de nem áthidalhatatlan. Ezek a fajta pioneer munkák ezzel járnak, nem lehet mindent papíron előre látni. A pápai kitérve, a gépnél a koncepció tervel bízott meg a város vezetés. A kecskeméti íves tartókkal ellentétben, ott egy merevebb pillér rendszert találtam ki, és a katonai egyenruhán lévő tiszti jelzéseknek a vonala inspirálták annak az emelvényét. A szög az ugyanaz lett, és a látványtervben belevettük, hogy a led sávokkal, ha éjszaka ki van világítva akkor olyan mintha lebegne. Utána megvásárolták a koncepció tervet, a látvány tervet, és az ötlet tervet és így utána egy cég generálban kivitelezte.
VESZPRÉM:
Hamarosan Szentkirályszabadja-Veszprém is kap egy helikoptert a 2004-ben megszűnt alakulat emlékére. Az NDK Légierőjében repült a 340275 gyári-számú és 532-es oldalszámmal ellátott Mi – 24D típusú helikopter. 1995-ben került hazánkba 19 másik társával együtt.
A gépet az év elején magyar színekre festették és hazánkba az elsők között érkezett 005-ös oldalszámú Mi – 24-es számát kapta meg, oldalra pedig felkerültek az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred címere és a megszűnt harcihelikopter zászlóaljak jelképei. A gép tervezetten a 8-as főút és a reptéri bekötőút kereszteződéséhez kerül, az első körben még az egyik veszprémi körforgalomba tervezték.
A gép jelen cikk írásának pillanatában felelős megőrzésre van az MH Légijármű Javítóüzemben. A gép elkészült, várják, hogy mikor lehet szervezni a szállítást. Jelen pillanatban nincsen készen a tartó oszlop amire a gép felkerülhet, de a rekonstrukciós munkálatok befejeződtek a helikopteren.
A gép az MH Légijármű Javítóüzem csarnokában, Kecskeméten:
Molnár József alezredes az MH Léjü parancsnokhelyettese, a júniusi állapotról:
A súly csökkentése fontos tényező volt, amennyire csak lehetett. Amit ki lehet kivesznek a helikopterből, a tartószerkezet, ahogy meg lesz tervezve, hozzá kell számolni, és ahhoz hozzá kell tervezni a földi tartószerkezetet. Jelenleg 3,5 tonna körül van a gép a földön. Az utolsó megbeszélés szerint, teljes mértékben eltérőt akarnak a szolnoki géphez képest, az is felmerült, hogy esetleg nyitott futóval kerülne a helyére. Az UB blokkok is már elő lettek készítve a veszprémi géphez.
A "Fekete Bárány" 1. Üzembentartó Század, a "Kerecsen" 1. Harcihelikopter Század és a MH 87. Bakony Helikopter Ezred címere a gép jobb oldalán:
1991-ben a hagyományok felelevenítésével, az ezred és helikopterszázadok jelképeket vehettek fel, amely logoként szolgálja az együvé-és összetartozást. Ugyanakkor szimbolizálja minden kollektívában, bajtársi közösségben a technikához való kötődést is. Az 1. harcihelikopter század a „Kerecsen", a 2. harcihelikopter század a „Phoenix", az 1. harcihelikopter ütó. század a „Fekete bárány", a 2. harcihelikopter ütó. század pedig a „Vörös sárkány" nevet vette fel. Az állomány megtervezte (megterveztette) a heraldika szabályainak megfelelően ezeket a jelképeket, címereket. Az 1. szd-nál Balog Miklós szds. a kerecsensólymot, a 2. szd-nál Király Csaba hdgy. a Phoenix nevet javasolta. Az 1. szd. jelképét Balog szds., a 2. ütó. szd-ét pedig Kampós József tőrm. tervezte meg több változatban. Még a hivatalos rendszeresítés engedélyezése előtt el-készültek az emblémák. Először csak matrica formájában, majd szitaszövéssel textíliából, illetve hímzéssel. Az állomány ezt visel-te a kezdetekben. 1994-ben a Honvédelmi Közlöny 9. számában, a 2/1994. sz. parancsban lettek rendszeresítve a századjelvények és az ezred címere. - Kenyeres Dénes "Mi-24 típusú harci helikopterek alkalmazása a magyar hadseregben (Szentkirályszabadja-Szolnok)" című könyvéből az alábbi részlet:
A 005-ös gép az elsők között érkezett Magyarországra:
Az első négy Mi-24D típusú helikopter 1978. július 26-án érkezett meg Szentkirályszabadjára. A gépeket szovjet személyzet repülte át Magyarországra. Az akkoriban rendszerben lévő felségjel az átvétel során került fel a helikopterekre. Brandt Gyula - Magyar felségjelű Mi–24 harci helikopterek
Egy általam készített látványterv, a 8-as főút mellett, ahova a gépet tervezik:
TASZÁR:
Taszár településnek se biztos, hogy sokat kell várnia egy ilyen emlékműre. Jelen hírek szerint egy MiG-21bisz díszítheti a 61-es utat, a község mellett. A gép megvan, a helyszín kiválasztása, annak engedélyeztetése és a kivitelezéshez szükséges anyagi forrás előteremtése már folyik.
A taszári körforgalomba tervezett 6264-es MiG-21bisz anno, (forrás www.avia-info.hu):
A bejegyzésért köszönet Susa Gábor és Lévai Róbert őrnagynak, Molnár József alezredesnek, az MH Légijármű Javítóüzemnek, Kovács Józsefnek pápáról, illetve azoknak a cégeknek és személyeknek akik a cikkben megemlített gépeken dolgoztak és információval láttak el.
