Magyar-román közös légi kutató-mentő gyakorlatot tartottak október 15-én a Csongrád megyei Dóc község melletti lő és gyakorló téren. A két ország közötti egyezmény szerint, a közös határ mentén katonai légi járművek bajba jutása esetén mind a két fél kutató-mentő szolgálatát riasztják az eseményhez. Ennek a két oldalú szerződésnek értelmében évek óta tartanak közös gyakorlatot, hol az egyik országban, hol a másikban. Ezeken a napokon a kutat-mentő gépek személyzetei a sérült gép felderítését, a helyszín megközelítését, illetve a sérültek helyszínen való ellátását gyakorolják. Továbbá, a két fél közötti kapcsolat és munka megosztás is a művelet része. 

A helyszínen megfigyelők ellenőrzik a feladatokat. A helyes és vagy helytelen döntéseket feljegyzik és utólag kiértékelik. 

A keddi napon, igazi nyárias hangulatú idő fogadta a sajtó képviselőit. A sérült gép szerepét a 336-os Mi-24P gép játszotta el.

Fordulás a leszálló pont főlé:

A gép még egy utolsó kört tesz, a földi repirányító segíti majd a leszálláshoz:

A száraz talaj plusz a hulló falevelek látványos fotót eredményeznek. Ugyanakkor a pilóta számára meg tudja nehezíteni a dolgot. Szakmai szóval brownout-nak hívják, amikor a személyzet kilátását megnehezíti a rotorlapátok keltette felszálló por, nehezítve a leszálló hely megközelítését:

A leszállás után nem sokkal, riasztották a kutató-mentő gépet a szolnoki bázisról. A gépnek elsőre, a megadott koordináták alapján kellett a helyszínt megtalálnia:

A helyszín feltérképezése után, a pilóta dönti el, merről közelíti meg a sérült gépet, illetve mennyire közel száll le hozzá:

A szállító gép is felkavarja a száraz talajt:

A két gépnél jól látható a talaj egyenetlensége, leszállásnál a MEDEVAC (kutató-mentő) gépnél az ajtóban fekvő fedélzeti technikus tud segíteni a talaj közelítése során:

Nem is felel meg elsőre, a MI-17-es személyzete új helyet keres:

Közben a gép melletti sérültek ellenőrzése kezdődik:

A felcserek mellett a személyzet többi tagja is kiveszi a részét a feladatból:

Jól látható az összecsukható hordágy. Ha a sérült mozdítása (emelése) nem megoldható, a hordágyat két részletben a sérült alatt rakják össze:

A kihűlés ellen a sérültet "becsomagolják":

A másik oldalon is folyik az életmentés:

A mozdítható sérülteket a géptől távolabb látták el:

Kb 20 perccel a magyar gép érkezése után a fák takarásából megjelenik az első román helikopter:

A lehulló falevelek sűrűjében a személyzetnek itt is saját belátása szerint kell döntenie a leszállás helyéről:

A második gép másodpercekig döntés kényszerben van, hova szálljon le:

Végül az első gép mögötti fasor túloldalán szállt le:

A román gépeken a vöröskereszt utal a feladatra:

Felvarrók sűrűjében:

A gépek és a személyzet az aranyosgyéresi 71. Légi Bázis címerét hordták. Az erdélyi hét vármegyét szimbolizáló bástyák, alatta meg latinul "Semmit Isten Nélkül":

A román gépek, saját fejlesztésű IAR 330 Puma típusú helikopterek. A francia Aérospatiale Puma licenc változata, melyet Brassóban gyártottak:

Három hordágy a gép hátsó részében, ezek eltávolíthatóak/variálhatóak darabszámban, mind a két oldalon:

Izraeli Elbit cég által fejlesztett MiDASH pilóta sisakok. A sisak képes nappali és éjszakai körülmények során repülési adatokat kivetíteni a pilóták számára:

Modern, digitális műszerfal:

A gép önvédelmi rendszerei. A 02-es oldalszám mögött a kis fekete "kocka" a lézeres besugárzás jelző, jobbra lent a fekete "pötty" pedig a radar besugárzásjelző. Mind a kettő a földi légvédelem észlelésére és a pilóta felé a figyelmeztetésre szolgál:

A második gép. Az orr részben az időjárás radar:

Ezen a gépen kicsivel több minden van belül:

Illetve kevesebb....az említett önvédelmi rendszerek helyei üresek, csak az elő beépítés van meg:

A két gép a temesvári repülőtéren állomásozó 712. Helikopter Zászlóalj-hoz tartozott:

A román személyzet átveszi az egyik sérültet:

Megbeszélés a két fél között:

A hordágyra helyezett sérültet a géphez kell vinni:

A hordágyon elhelyezett sérült berakása a következő fotók jól illusztrálják, a méretek miatt, nem könnyed feladatnak minősül:

A két hordágyon fekvő sérültet, külön 1-1 román gépbe rakták:

A járóképes sérült segítséggel jutott el a géphez:

A feladat eddig végrehajtva, felszállások következnek:

Amennyire jól illik ez a szín a Mi-24-hez - és persze adott fényviszonyok között működik is - , most itt ezzel a háttérrel kitűnik a helikopter:

A román Pumák festése mondhatni tökéletesen beleillik az őszi tájba:

Por kavarás...

...és jobbra fordulás:

Szintén...felszállás után jobbra:

A vezér Puma:

A második gép, felszállás után azonnal jobbra fordult:

A gépek pedig kicsit észak keletnek fordulva Szentes fele vették az irányt:

Ritkán szoktam "idegenek" fotóit megosztani, most így teszek. A román fotós kollégáknak plusz lehetőségük volt a szentesi reptérre való átrepülés során. A képre kattintva még több fotó tekinthető meg. Fotó: Adrian Sultănoiu