1995-ben Németországból több Mi-24-es típusú gép érkezett, miután a már egyesített Német Légierő nem tartott igényt a típusra. Ezek között volt 6 db Mi-24P típusú harcihelikopter,  mely a korábbi verziókkal ellentétben nem egy 12.7mm-es géppuskával volt felszerelve, hanem egy fix 30mm-es gépágyúval. 2004-ben 2 db gép lett rendszeresítve, az évek során a maradék 4 db gépről senki nem gondolta volna, hogy újra életet lehelnek beléjük, de 2017 decemberében ez megvalósulni látszott amikor is az összeset egy An-124 gyomrában Oroszországba vitték nagyjavításra, és ezzel nagyjából negyedszázaddal a leállításuk után újra az égbe emelkedjenek. 

Visszaérkezésük már egyesével történt, valamennyi egy Il-76-al érkezett haza, melynek különleges története van, de erről később. 

Az első hazaérkező, a 331-es oldalszámú gép, ex-NDK 358, ex-Luftwaffe 96+41:

331, 332 és a 334-es oldalszámú gépek már Kecskeméten:

A helikopterek január első napjaiban érkeztek Oroszországból - fuvaronként egy-egy Mi-24-es. Itt este érkezett meg az első gép, a gép körvonalai jól látszódnak a kevés fényben is:

A típus egy Il-76-os, az RA-76842 lajstromú gép a Lima állóhelyre érkezik:

Az MH Légijármű Javítóüzem emberei és a szállításban résztvevő szakemberek veszik körbe a gépet, a kirakodás a rámpa nyitásával fog kezdődni:

Fényesség a sötétben, a Lima állóhely szépen kivilágítva:

A 331-es gép már kint van a gép gyomrából:

Tervezni se lehetett volna jobb kompozíciót, a Mi-24-es helikopter mögött az Il-76-s:

És most bővebben az Il-76 történetéről: 

1995 augusztus 3-án az oroszországi Airstan kargó cég Il-76 típusú RA-76842 lajstromú gépét Afganisztán felett a Tálib Légierő a földre kényszerítette. Afganisztán polgárháború sújtotta ország volt azokban az években, a tálibok az ország nagy részét uralták, Kandahár városa 1994-ben került tálib kézre. A tálib vezette légierő néhány MiG-21-el is rendelkezett, ezen egyike kényszerítette a személyzetet, hogy Kandahár repterén szálljon le, a gép Albániából - más források szerint Teheránból - a Burhanuddin Rabbani vezette afgánoknak szállított volna fegyvereket. A személyzet valamennyi tagja orosz állampolgár volt: Vladimir Sharpatov (parancsnok), Gazinur Khairullin (másodpilóta), Alexander Zdor (navigátor), Askhad Abbyazov, Yuri Vshivtsev, Sergei Butuzov és Viktor Ryazanov.

Fogságuk első napjától kezdve, fogva tartóik követelték, hogy az orosz személyzet szabadon engedéséért cserébe afgán foglyokat bocsájtsanak szabadon, Oroszország kategorikusan tagadta, hogy afgán nemzetízegű foglyai lennének. Külső közbenjárással egyetemben sikerült azt elérni, hogy a személyzet időnként a gép állapotát ellenőrizhesse, ezzel folyamatosan tudták olyan műszaki állapotban tartani, hogy 1996 augusztus 16-án, 1 évvel fogságba esésük után, amikor is kevesebb őr vigyázott rájuk, sikerült valamennyi hajtóművet beindítani és az Egyesült Arab Emirátusokba eljutni a géppel. A rendkívül izgalmas történetből film is készült, orosz nyelven 2010-ben mutatták be Kandahar címmel. 

A 331-es Mi-24P érkezése Kecskemétre: 

Néhány nappal később, két Mi-24P a szállítás után az MH Légijármű Javítóüzem hangárjában:

Itt meg mind a három látszik:

Jobb oldalon még NDK színekben egy másik MI-24-es:

A Mi-24P jellegzetessége a fix bekötésű 30mm-es gépágyú:

Magyar ék felségjel és magyar oldalszám, több mint 25 év után:

Infracsapda szórók:

A gépek mellett "társuk" egy Mi-24D várja, hogy Veszprém városa mellett emlékműként szolgáljon majd. A gép még NDK-s festéssel "pompázik", ez a gép ahogy a háttérben a többi "társa" 1995-ben érkezett az országba:

Videó formátumban: 

A két gépet előkészítenek a szállításra:

Az első gép amit trélerre raknak a 334-es:

A helikopter további fontosabb elemeit - főreduktor, szárnyak - is trélerre kerülnek:

A háttérben a napi élet nem áll meg:

Első felszállása a 334-es gépnek immár magyar földön, itt még a daru segítségével:

A következő a sorban a 332-es:

Visszatérőben a napi feladatról:

A 332-es is készen áll a szállításra:

A pakolás videó formátumban:

Néhány órával később, ugyanaz az Il-76-os mely a 331-es gépet hozta, érkezik ismét Kecskemétre, ezúttal már fényben:

Az Aviacon Zitotrans egy oroszországi szállító cég, melynek központja Jekatyerinburg-ban van:

Az Il-76 más cargo gépekhez képest nem egy óriás, tény hogy méreteiben nagyobbnak mondható, itt ezen a fotón jól látszanak az arányok:

Jobb oldalt egy APA kocsi, ami egy Ural tehergépkocsira telepített földi áramforrás (GPU), a generátort az autó saját motorja hajtja:

Az első hazai fénysugár a negyedik gépen, jól mutatja, hogy mennyire ki van használva a tehertér minden zuga, oldalt még itt-ott van szélességében hely, de felül már nem igen lehetne mit pakolni:

A 33-as oldalszámú Gripen landol a lemenő nap fényében:

Fent a gép oldalán két daru található, a gépet ezek segítségével mozdították előre és le, melyek egy sínen mozognak, a két daru külön is kezelhető:

Itt már az orrfutó a levegőben:

A kezelő a gép mellett figyeli és hallgatja az utasításokat:

Már a főfutók is a levegőben:

Mindegyik futó már szilárd talajt/felületet fogott, de még nincsen szabadon:

És itt már szabadon, távol a géptől:

A gépet elvontatják azMH Légijármű Javítóüzem területére:

A háttérben még megy a munka, de az Il-76 indítóhajtóműve már felpörgött:

Hogy nemsokkal később már a főhajtóművek borzolják fel a havat:

És indítsák az útjára a gépet:

A 338-as gép kirakodása:

A lehetőségért köszönet a HM Sajtóosztályának illetve azoknak akik hozzájárultak a fotók és a videó elkészítésében.