Április 22-én, a szerbiai Batajnica melletti katonai repülőbázison ünnepelték a Szerb Védelmi Erők napját, mely dátum április 23-a, de lévén, hogy vasárnapra esett az ünnepnap, ezért szombatra hozták a programot. 1815. április 23-án, kitört az úgynevezett második szerb felkelés, az oszmán birodalom helyi zsarnoka a török Szulejmán pasa ellen. Később, Miloš Obrenović vezetésével és orosz támogatással 1833-ra sikerült kivívni a Szerb Fejedelemség nemzeti autonómiáját.

Az ünnepnap alkalmával nyitott kapukkal fogadták az érdeklődőket a Belgrádtól északra található katonai reptéren, ahol a szerb erők kiraktak mindent és nemcsak pár darab eszközt, hanem a szó szoros értelemben mindent ami mozdítható volt. Fényképes és videós beszámolóban lehet lejjebb végig nézni, a kiállított eszközöket és bemutatókat.

A Moma Stanojlović Repülő Intézet kapuja előtti G–4 Super Galeb jugoszláviai kiképző repülőgép. A gép orr részére az 1916-2016-os dátumok olvashatóak. 1916-ban, a Legfelsőbb Parancsnokság utasítására, egy Aeroplan műhelyt alakítottak ki a Szaloniki melletti Micra repülőtéren, mely az Intézet jogelődjének számít. Moma Stanojlović névadó, II. vh-s pilóta volt, aki az 1941-es kapituláció után se hagyta el az országot, és később 1943-ban halt meg. 

Egy másik kiállított eszköz, az SZ–125 Nyeva fix telepítésű, közép-hatómagasságú honi légvédelmi rakéta  rendszernek egyik indítója:

Itt még kb 40 perce engedték be az embereket, de már látványosan sokan voltak:

A statikus soron, néhány gépbe be is lehetett ülni:

Helikopteres sor:

A Szerb Légierő egyetlen An-26-os, kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgépe:

Utva 75, kétüléses, kiképzőgép:

UTVA-75A41M SOVA, az Utva 75 modernizált változata:

Utva Lasta 95, könnyű kiképző:

Digitális mintás Lasta, mely a P1-es prototípust fedi. A név szerbül fecskét jelent:

G–4 Super Galeb kiképző repülőgép. Egy licenszben gyártott Rolls-Royce Viper 632-46 hajtómű van beépítve:

Utva Lasta 95, könnyű kiképző gép:

Egy-egy függesztési ponton a szárnyakon, egyenként 100 kg tömegű fegyverzetet hordozhat:

Nem irányított 57 mm-es rakéta blokk:

Géppuska konténer, nem irányított HAB 100-as bomba:

HN-42M Gama, mely a francia Aérospatiale SA 342 Gazelle licensz változata. 1971-től gyártották:

Modernizált Gazelle:

Szerb fejlesztésű, Spider H páncéltörő rakéta. Lődd és felejtsd el (Fire and forget) verzióban 3,5 km-re, NLOS (közvetlen rálátás nélküli) opcióban pedig 2 és 11 km-re lévő célok ellen hatásos:

9M14 Maljutka irányított páncéltörő rakéta:

Középen egy 9M32M Strela-2M, passzív infravörös önirányítású rakéta. Mely elsősorban egy légvédelmi rakétarendszer, de itt a helikopter önvédelmére szolgál:

A Spider H rakéták irányításához szükséges új optikai rendszer. 

Gazelle pilótahölgy:

A földön egy L80-07 UB blokk, láthatóan Sz-8LGR félaktív lézeres irányítású rakétákkal:

A szerbek is rendszeresítették, ahogy a Magyar Honvédség az Airbus H145M típust. Ahogy mi is, ők is megvették hozzá a HForce fegyverrendszert. Ám ők külön utat jártak be, és a hazai hadiipart szem előtt tartva, a saját termékeiket integrálták a helikopterre:

Előtérben egy 12,7 mm-es, géppuska konténer. A gépre pedig egy ALAS-H földi célok elleni rakéta van függesztve:

L80-07 UB blokk, Sz-8KOM nem irányított rakétákkal:

 Wescam MX–15 szenzortorony:

Modernizált Lasta TP, egy 450 lóerős Rolls-Royce M250B17F turbóprop hajtóművel ellátva. Ez egy technológiai demonsztrátor, nem üzemképes kiállítási darab, 2021-ben mutatták be:

Mi-17V-5 közepes szállító helikopter. Összesen 5 darab érkezett meg 2019-ig, további 3 példányt 2022-ben terveztek beszerezni, ám ezek leszállítása mára a háború miatt kétségessé vált:

 Az ajtóba helyezhető 12.7 mm-es M87 "Kojot" géppuska, mely két CCD TV kamerával van ellátva. Az egyik egy passzív éjszakai a másik pedig egy nappali. Továbbá lézeres távolságmérővel, digitális kijelzővel és saját forrástáppal rendelkezik, az üzemeltetéshez:

ALAS-H, szerb fejlesztésű, nagy hatótávolságú többcélú vezetékes parancsközlő távirányítású rakétarendszer:

Nem irányított rakéták:

A kép jobb oldalán egy AirTEP (Airborne Tactical Extraction Platform) nevű, emberek be és ki emelésére szolgáló eszköz. Mentésre és a különleges erők kiszolgálására alkalmazható:

A képen bal oldalt egy M-16D félaktív lézervezérlésű rakéta, 4-es indító konténere:

Belső tér:

Az ALAS-H hátulról. Jól látható alul a menet hajtómű:

G–4 Super Galeb kiképző és könnyű támadó repülőgép:

A szabad esésű bombák mögött, egy 128 mm-es levegő-föld nem irányított rakéta konténer látható. A gépre függesztve Sz-5-ös (55 mm) földi célok elleni, nem irányított repülőgép-fedélzeti rakéta blokk:

Elől a lőszerek a Grjazev–Sipunov GS–23 kétcsövű 23 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyúba valóak, amit egy konténerben tud szállítani, mivel nincsen beépített fegyverzete. A két 128 mm-es levegő-föld rakéta között, az Sz-5-ös rakéták láthatóak:

Az előtérben egy BL755 kazettás páncéltörő bomba:

J–22 Orao (Sas), a 1970-es évek jugoszláv-román fejlesztésű transzszonikus csapásmérő és felderítő repülőgépe:

Jobbról: E-24-A1 földi célok elleni rakéta, Košava 3-as föld-levegő rakéták. A rakétának két változata létezik, a Košava 3 TM amelynek hatótávolsága 150 km, kettős irányítású, inerciális GPS alkalmazással és TV/IC irányítással, adatkapcsolaton keresztül. Egy másik változat a Košava 3 RM, 120 km-es hatótávolságú és a Košava 3 TM-éval megegyező irányítással:

A gépen függesztve egy VRVZ-240 többcélú irányított levegő-föld rakéta. A világos színű bombának tűnő eszköz pedig egy RADEOM-1 nevű, radar zavaró eszköz:

Nem irányított rakéta blokkok és szabad esésű bombák:

 A bombák mögött egy, "GROM" levegő-föld rakéta van:

LVB-250F, lézer irányítású bomba. A szovjet szabad esésű FAB-250-ből alkotott "okos" bomba. 2005-ben mutatták be először:

Nem véletlen a hasonlóság ebből a szögből is, a brit-francia fejlesztésű SEPECAT Jaguar gépre:

M-16D félaktív lézervezérlésű rakéta és az indító része. Akár 37 km-es távolságon lévő célokra is indítható, merevszárnyas repülőeszközből:

Matra Durandal, repülőtér romboló bomba. A kis magasságból történő ejtésre tervezett bombát ejtőernyő lassítja a cél felé. A minimális oldási magasság 61 méter. Amikor a bomba elérte a 40°-os szöget, beindul egy booster amely felgyorsítja a bomba becsapódási sebességét a felszínre. A 100 kilogrammos elsődleges töltet felrobban, miután a fegyver áthatolt a betonon, és még mélyebbre löki a másodlagos töltetet. A 15 kilogrammos másodlagos töltet egy másodperces késleltetés után felrobban. A fegyver akár 40 centiméteres betonon is áthatol, és egy 2 méter mély és körülbelül 5 méter átmérőjű krátert hozhat létre. Ezenkívül a kráter körüli betonlapokat körülbelül 15 méteres átmérőjű területen rongálja meg:

VRVZ-200 levegő-föld irányított rakéta:

Amerikai AGM–65 Maverick optikai önirányítású földi célok elleni rakéta és brit BL755 kazettás páncéltörő bomba:

A kazettás bombát, az angliai Hunting Engineering fejlesztette a 70-es években. A testben 7 darab kamra van, kamránként 21 darab kisméretű ejtőernyős bombával, összesen tehát 147. Könnyű páncélozott járművek és élő erő ellen lett kifejlesztve:

A 80-as években összesen 215 darab AGM-65B elektro-optikai televíziós rávezetésű rakétát szereztek be. A rakétát élesben is bevetették a Boszniai háborúban. Egyik igazolt használata, 1991. október 4-én volt a zágrábi TV torony ellen. A támadás során a 4. és az 5. emeletek súlyos károkat szenvedtek, a torony 3 hónapig nem üzemelt:

A gép alá középre rögzített eszköz egy ASVL-500-as konténer, mely a VRVZ-200 rakéták irányítására szolgál:

Ilyen BL755-ös kazettás bombák hullottak anno Barcs településre 1991-ben. 1999-ben az Allied Force hadműveletben, Jugoszlávia bombázásakor, a brit Harrier gépek összesen 423 darab BL755-öst alkalmaztak. A britek végül 2007-ben kivonták a fegyvert, 3650 darab volt abban az évben készleten:

MiG–29-es (МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép. 1999-es háború után 5 darab példány maradt, 2009-ben az egyik lezuhant. 2018-ban 6 darabot adott Oroszország, 2019-ben pedig további 4-et Fehéroroszország, így ismét 14 darabosra növelve a gépek számát. A javításokat Szerbiában végezték el, mely során az együléses gépek egy részét, MiG-29SM szintre modenrizálták:

A 29-es fegyverzete. Előtérben (zöld színben) egy "buta", más néven szabadesésű bomba, a háttérben azok a böszme nagy cuccok, a pótüzemanyag tartályok:

Jobb oldalon egy H-29TE légi indítású földi célok elleni irányított rakéta. Mellette balra, egy R–73 infravörös önirányítású légi közelharc-rakéta, a bal szélen pedig egy R–60 kis hatótávolságú, passzív infravörös önirányítású légiharc-rakéta:

A szárnyon a belső tartón, egy R–27 közepes hatótávolságú fél aktív irányítású, 95 km-es maximális hatótávolságú légiharc rakéta. Középen egy R–77, közepes hatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc rakéta:

A légi-harc rakéták mögött, a földön nem irányított UB blokk rakéta konténerek:

Grajzev–Sipunov GS–301, 30 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyú:

A gépágyú mögött, egy KAB-500Kr-U látható. A KAB-500Kr-U egy fix hordozható kiképző rendszer a KAB-1500Kr és KAB-500Kr irányított bombákhoz. Lehetővé teszi a pilóta számára, hogy gyakorolja az eszközzel a célok bemérését és rögzítését:

A légi dinamikus program videó formátumban lett megörökítve:

Ez a J-22-es függesztménnyel repült a bemutató során:

A Maverick rakéta a külső pilonon. Keresés közben érdekes infó jött elő, hogy a belső tartóra nem tehetik fel, mert az indítás során keletkező hő és gázok, kárt tehetnek a gép hajtóművében:

 Szerb fejlesztésű VRVZ-200 elektrooptikai önirányítású földi célok elleni rakéta:

Modernizált Orao, Lézeres távolságmérő és egy lézeres célmegjelölő az orr részben:

Lasta 95 kiképzők:

A pilóták a repülés után, a közönség kérdésire válaszoltak:

G–4 Super Galeb kiképző repülőgép:

Az egyik adományozott MiG-29-es:

MiG-29-es légi harc demo:

J–22 Orao:

A J-22-es gépek a Szerb Haderő, 98. Repülődandárjának 241. "Tigrisek" vadászbombázó repülőszázadához tartoznak:

Egy ide egy oda. A szerbek rákényszerültek, hogy a gépeikre hazai fejlesztésű föld-levegő fegyverzetet integráljanak és láthatóan sikerült. Az első teszt lövészetre 2017-ben került sor:

Utólag beépített besugárzásjelző, a 29-en:

KOLS infravörös célkereső és lézer távmérő a fülke előtt:

A GS–301 30 mm-es gépágyú, torkolatnyílása:

Mi-35M bemutató:

T-72B1MSz, mely a T-72B modernizált változata. Ebből 30 darabot kaptak ajándékba Oroszországtól:

A reaktív páncélzat jellegzetes téglái:

M-84AS1, a jugoszláv M-84-es harckocsi modernizált változata:

Parancsnoki periszkóp:

Távirányítású géppuska torony, 12,7 mm-es fegyverrel. Éjjel-nappal használható földi vagy légi célpontok ellen, és van egy hőkamera keresője is:

2SZ1 Gvozgyika, 122 mm-es önjáró tarack:

BVP M-80 gyalogsági harcjármű:

M-55-ös, 20 mm-es gépágyú a toronyban. És Maljutka páncéltörő rakéta a torony tetején:

 Modernizált M80AB1 gyalogsági harcjármű:

Az új toronyban egy 30 mm-es, M 86-os gépágyú került, egy párhuzamosított 7.62 mm-es géppuskával:

Két darab szerb gyártmányú Maljutka 2T5-ös (félautomata rádió vezérlésű) vagy Maljutka-2F/2T (félautomata irányított vezetékes) páncéltörő rakétát vihet:

Az optikai és megfigyelő rendszerben egy nappali és egy hőkamera van, valamint egy lézeres távolságmérő. A cél felderítés 20 km-es távolságig lehetséges, a cél felismerés 7 km-ről és a cél azonosítás 4 km-ről. A torony mozgatása elektromos vagy kézi erővel is lehetséges. A fegyvertorony 360 fokos oldalszögben, illetve -5/+45 fokos helyszögben mozgatható:

Modernizált Maljutka:

A Maljutka leemelése:

Deszanttér:

 Közelmúltbeli fejlesztések:

DUBS 30/2 mm-es "Dvoglavi orao". 30 mm-es kétcsövű gépágyúval. Elsősorban földi célok ellen tervezik, 2000 méteres effektív lőtávolsággal:

Lazanski, 8x8 kerekes gyalogsági harcjármű, AU-220M torony 57 mm-es ágyúval:

A jármű, Miroslav Lazanski, újságíró, katonai szakértő nevét viseli:

122 mm-es "Sora" önjáró tarack. A szovjet D-30-as jugoszláv licensz változatú, D-30J-as ágyúja került fel a platformra:

122 mm-es "Soko" önjáró tarack:

M09, 105 mm-es páncélozott, teherautóra szerelt tarack:

 Önjáró aknavető:

 M69, 82 mm-es aknavető:

Zastava, M55 20 mm-es gépágyú, távirányítású toronyban:

MSVLR M-18 Oganj önjáró sorozatvető, FAP 2228-as alvázon:

ALAS XX, 5. generációs, többcélú földi indítású cirkálórakéta:

Maximális hatótávolsága 25 kilométer, a rakéta pedig 500 méter alatti magasságban képes repülni, utazósebessége 130-150 méter másodpercenként:

Kosava-1 optikai irányítású rakéta, 50 km-es hatótávval:

M-77 Oganj, 128 mm-es rakéta sorozatvető:

 Tamnava, moduláris önjáró rakéta-sorozatvető rendszer, 267 mm-es rakétákkal is felszerelhető:

Šumadija sorozatvető, 2017-ben mutatták be először. 4 darab 400 mm-es rakétát képes 285 km-es hatótávolságra, vagy 12 darab 262 mm-es rakétát 75 km-es hatótávolságra indítani:

Az új Aleksandar önjáró tarack: 

 2K12 Kub közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakéta rendszer:

SzURN lánctalpas célfelderítő, célkövető és rávezető lokátor:

SzPU önjáró indítóállvány:

 SzPU belső:

SzURN belső:

Pancir–SZ1 önjáró légvédelmi rendszer. A légvédelmi rakéták mellett, másodlagos fegyverzete 2 x 30 mm-es légvédelmi gépágyú:

A tűzvezető rendszer tartalmaz egy célfelderítő lokátort és egy kettős hullámsávú célkövető lokátort. Felderítési távolsága 32–36 kilométer, követési hatótávolsága 24–28 kilométer egy kisméretű cél esetén. A lokátor mellett a tűzvezető rendszer hőkamerával és infravörös iránykeresővel ellátott elektro-optikával is rendelkezik:

Tizenkét darab kétlépcsős szilárd tüzelőanyagú rádió/optikai parancsvezérelt föld-levegő rakéta hordozására képes. 18 km-re és 15000 méteren repülő célok ellen alkalmazható. Sikeresen bevetették cirkáló rakéták ellen is az Ukrajnai háborúban:

HQ-22, export nevén FK-3-as, kínai kifejlesztésű és gyártott, közép- és nagy hatótávolságú, félaktív radar+rádió-parancsközlő irányítású légvédelmi rakétarendszer. 2022-ben mutatták be először Szerbiában. 4 db indító van egy ütegben:

360 fokban indíthatóak a rakéták. Képes 100 km-re és 27000 méter magasan repülő célokat leküzdeni:

Kommunikációs és parancsnoki jármű:

Tartalék rakétákat szállító jármű:

H-200 rakétavezető lokátor:

JSG-100 felderítő lokátor, mögötte egy mobil áramfejlesztő:

Egy P-12-es is ki volt állítva az FK-3-as közelében:

Egy másik P-12-es, az SZ–125 Nyeva közép-hatómagasságú honi légvédelmi rakétarendszer UNV antennája előtt:

Modernizált P-12 belül:

 TZM, szállító töltő gépjármű, ZIL-131-es alvázon, egyszerre két rakétát szállíthat:

 5P-73 típusú indítóállvány, 4 darab V-601P rakétával:

 UNV tűzvezető lokátor:

UNK parancsnoki kabin és az aggregétor:

 Vrabac Mini UAV:

CH-92A kínai fejlesztésű felderítő-katonai pilóta nélküli légi jármű:

Pegaz 011, egy szerb fejlesztésű közepes hatótávolságú taktikai UAV, harci változata nappali és éjszakai körülmények között bevethető. Ezen kívül felderítésre és megfigyelésre is alkalmazható: 

9K35 Sztrela-10 mobil, rövid hatótávolságú föld-levegő rakétarendszer:

Két különböző konténert integráltak a rendszerre. A nagyobb konténer a Strela-10M rakétarendszer szerb korszerűsítése és finomítása. Az RLN-S10 jelzésű rakéta, szilárd gyorsítófokozattal rendelkezik, amely 10 km-re növeli a hatótávolságot, és jelentősen megnöveli a magassági tartományt is:

Automatikus páncéltörő rendszer (APOS) közelharchoz, 120 mm-es RBR M91 gránátvetővel:

BOV-1 POLO M-83-as tankelhárító jármű, 9M14 Maljutka és az azon alapuló 2Т5 páncéltörő rakétákkal:

9M14 Maljutka vezetékes parancsközlő távirányítású irányított páncéltörő rakétarendszer:

M-79 Osa kézi páncéltörő gránátvető lőszere:

 A Maljutka rávezető optikája:

Szerb fejlesztésű Maljutka 2T5:

 Zastava M02 Coyote, 12,7 mm-es nehézgéppuska, egy távirányított toronyban:

Az aknamentesítő hajók négycsövű légvédelmi gépágyúja, a PAV-4-es, 20 mm es M55-ös géppuskákkal:

ALAS (Advanced Light Attack System), nagy hatótávolságú többcélú vezetékes parancsközlő távirányítású rakétarendszer:

 Mistral 3-as, infravörös föld-levegő rakétarendszer:

Magyar Mistral rakéta indítás, 2019-ben:

Összesen 18 db indítót vásároltak, a francia MBDA-tól:

A Mistral, kezelővel együtt:

MATIS MP3 típusú éjjel-nappali optika:

9M133 Kornet, harmadik generációs hordozható páncéltörő irányított rakéta:

2021-ben kapott Szerbia, Oroszországtól pár tucat indítót:

A felirat szerint, a 9M133M-2 (Kornet-M/Kornet-EM) alváltozatot kapták meg, melynek megsemmisítési hatótávolsága (nappal) 150–8,000 méter között van:

A Kornet optikai rendszere:

Modernizált, MTU-4 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer két Strela-2M és Igla kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszerrel:

Igla-1 rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta:

Heckler & Koch G36C, 5,56 mm-es gépkarabély:

PASARS-16, szerb fejlesztésű mobil, hibrid, rövid távú légvédelmi rendszer:

Fő fegyvere, a svéd Bofors cég, 40 mm-es légvédelmi ágyúja, amit még a II. vh előtt fejlesztettek, és a 70-es évek óta licenszben gyártják Szerbiában:

A torony jobb oldalára különböző föld-levegő légvédelmi rendszereket integráltak. Itt ezen a fotón a Sztrela-2M látható:

 Vagy az Igla-1 kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer:

RLN-IC/170, kis hatótávolságú szerb fejlesztésű légvédelmi rakéta:

A Pasars oldalán, a konténerekben az RLN-IC/170:

 És a legutóbbi beszerzés a Mistral-3-as is:

Thales GS-40 felderítő lokátor, mely a Pasars mellé lett rendszeresítve:

M-85 Žirafa lokátor, FAP 2026 alvázon. A svéd Saab Giraffe lokátorának, szerb licensz változata:

A lokátor összecsukott állapotban:

Lazar 3, páncélozott személyszállító jármű, 12.7 mm-es géppuska toronnyal:

2018-ban kapta meg az első példányokat a Szerb Védelmi Erők:

A 3 fős személyzet mellett, 9 fő szállítására képes:

A deszanttér oldalán tüzelőnyílást alakítottak ki a szállított lövészek számára (nyitott állapotban):

Ugyanaz zárt állapotban:

BOV M16 Miloš, többcélú páncélozott harcjármű, amelyet katonai, különleges és rendőri erők feladatainak ellátására terveztek, 4x4 összkerékhajtással:

Az elülső 2 fős személyzeten kívül, további 6 főt képes szállítani:

Zastava M-20 MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected – Aknaálló, rajtaütésvédett), 6x6-os páncélozott jármű, amelyet először 2020 júniusában mutattak be, egy évvel később pedig a továbbfejlesztett változatát:

Aknavető raj szállítására is képes:

Összesen 12 főt tud szállítani:

Az aknavető lőszerek tárolása, a jármű hátsó részében van mód:

A sötét színű jármű, egy Lenco BearCat, amelyet a katonai rendőrség használ:

 M-77 Oganj, 128 mm-es önjáró sorozatvető:

BOV-KIV, parancsnoki-felderítő páncélozott jármű:

Távirányítású géppuska torony:

BOV-VP, személyi állomány és létesítmények védelmére szolgáló páncélautó, gyalogság szállítására és támogatására, illetve terrorelhárító, valamint egyéb katonarendészeti feladatokra alkalmazható:

 Mali Miloš, ember nélküli földi jármű:

Felfegyverezhető, egy Zastava M86 7,62 mm-es géppuskával, M11 gránátvetővel, de opció még az RBR M90 Stršljen egyszer használatos, irányítatlan páncéltörő rakétavető is:

Humvee könnyű, négykerék-meghajtású, katonai teherautó:

BRDM-2MSz, a BRDM-2 modernizált változata. Új hőkamerával ellátva, lézeres távolságmérővel, megfigyelőrendszerek a parancsnoknak és lövészeknek, GPS és elektronikus térképet alkalmazó  helymeghatározó rendszer, a motor működésének elektronikus visszajelzése a vezetői panelen, hat darab külső kamera mely 360°-os térbiztosítást ad:

A Nora B-52, 155 mm-es önjáró tarack:

12,7 mm-es géppuska:

A fő löveggel párhuzamosított, Zastava M55, 20 mm-es géppuska, légi célok ellen:

 

 P-40-es, mobil távol felderítő lokátor:

PRV-16-os magasságmérő lokátor:

AN/TPS-70, mobil, 3D-s lokátor:

Nyeva és Kub rendszerek, rakéta ellenőrző "KIPSZ" járművei:

A belügy, H215 (AS332 Super Puma) helikopter bemutatója:

Szintén a belügyhöz tartozik, ez a Ka-32-es tűzoltó helikopter:

A hangárokban a szerb hadiipar termékei voltak láthatóak:

SOVANVISION elektro-optikai eszközöket gyárt a katonai és biztonsági piacokra:

A Teleoptic Gyroscope vállalat termékei:

Az ismert Zastava fegyver gyártó vállalat:

Az MB Namenska, védelmi iparra szakosodott vegyipari gyártó cég:

Krušik Holding Corporation szerbiai állami vállalat, védelmi és polgári berendezéseket gyárt:

Vlatacom Kutató és Fejlesztő Intézet:

EDePro szerb vállalat, mely a rakéta technikában jártas:

Prva iskra – namenska proizvodnja a.d. egyike azon néhány gyárnak a világon, amely saját technológiával rendelkezik robbanóanyagok előállítására:

Utva Lasta 95 könnyű kiképző:

A Super Galeb G-4 és a J-22 Oroa oktató táblái:

Turbomeca Astazou, a Gazelle helikopterek hajtóműve:

Sztrela-2M oktató eszköz:

 

A modernizált NJ-22 Orao, repülőgép kabinjának működő oktató modellje, az új csapásmérő navigációs rendszerrel:

Hőkamerás rakéta irányítófej oktató példány:

Az Orao 2.0 modernizációs program digitális kijelzője:

A Soko repülőgépgyártó cég, Novi Avion nevű, tervezett 4. generációs gépének szélcsatorna makettje. A délszláv háború miatt a projektet végül törölték:

Moma Stanojlović mellszobra:

A Zemun repülőtér bejárati kapuja, ahol a Jastreb repülőgépjavító vállalat volt. A Zemun-i VTRZ "Jastreb" és a Kneževac-i VTRZ "Moma Stanojlović" integrációja után az intézet 1973-ban a VTRZ "Belgrád" nevet kapta, és a Batajnica repülőtérre költözött: